Krónika
Só, vulkán áradás - ránk jár a rúd rendesen
Volt mit elhárítani
Ráhozta a frászt egy üstökös a tudósokra - írta meg egyebek mellett lapunk is. A NASA kutatói először úgy számoltak, hogy a szóban forgó aszteroida 2036. őszén-telén a Földön fog landolni, de aztán az új kalkulációk már inkább azt jelzik, a Hold lesz a kéretlen randevú alanya. A dolog akár távoli ijesztgetési is lehet - hiszen 2036, hol van még? - de a sok egyéb, mindennapi rossz hír mellett kétségtelenül tovább borzolta az emberek amúgy sem nyugodt idegrendszerét.
Nekünk, magyaroknak a közelmúlt természeti katasztrófái közül talán az Erdélyt s Romániát érintő pusztító árvizek a legfájdalmasabbak. A többségiek és kisebbségiek életét egyként megkeserítő természeti csapás otthonok ezreit ragadta el, s koránt sem mellékesen elárasztotta a világhíres parajdi sóbányát is. Utóbbi révén pedig nagyon sok nemzettestvérünk jövője vált bizonytalanná.
Természeti katasztrófák amúgy mindig is voltak, a 20. századtól kezdve azonban látványosan megnőttek az általuk okozott anyagi és emberi veszteségek. Utóbbi nem is csoda, lévén pont ez az az időszak, amikor megindult a népesség növekedése, s a korábban teljesen- vagy szinte lakatlan tájakon is megjelentünk. Szomorú példa erre Los Angeles és a Szent András-törésvonal vidéke - itt akár még kétszáz esztendővel ezelőtt is lámpással kellett keresni az embert, ma pedig a világ egyik legsűrűbben benépesült településrendszere van ott. S az ott gyakorta kipattanó pusztító földrengést egy indiánsátorban azért jó eséllyel túl lehetett élni, ugyan ez nem mondható el egy mai toronyházról.
Visszatérve a múlt bő másfél hónap fekete krónikájához kiemelhető belőle az Észak-Amerikát érintő áradáshullám. A heves esőzések miatt úgy két napja kiöntöttek a patakok Nyugat-Virginia állam nyugati részén, ezért rendkívül állapotot kellett bevezetnie a kormányzónak. A csapásnak eddig hat halálos áldozata volt, valamint ketten eltűntek. Az égi áldás már korábban, áprilisban is érte Kentucky és Tennessee államokat, s a heves esőzések nyomán földcsuszamlások mostak el egész településrészeket. Az esztendő elejétől okozott károk összegét immár milliárd dollárokban mérik - arról nem is szólva, hogy a szomorú szaldó szerint minimum száznegyven emberéletet követelt az égi vircsaft.
A nyitóképünkön szereplő Laki-Laki vulkán kedden tört ki Indonéziában - ami révén több mint tizenegy kilométer magas forró hamufelhő került a légbe. Rengeteg járatot töröltek, a környéken pánik tört ki. Utóbbi érthető reakció egy olyan vidéken, ahol sok a tűzhányó és azok pusztulása - lásd a Krakatau esetét - olykor az egész Földön érezhetővé válik.
Ahogy a mondás is tartja, a baj nem jár egyedül - így április 8-án a Fülöp-szigeteken a Kanlaon-vulkán gondolt egy merészet, s kezdett aktivizálódni, előtte hat nappal pedig Izlandról érkeztek riasztó hírek. Március 26-án a Kilauea, nemzeti ünnepünk előtt nem sokkal pedig a guatemalai Fuego-vulkán pocakja tolta ki a fölösleget. E miatt „amúgy” több tízezer embert kellett kitelepíteni.
S ha a fentiek nem lettek volna elegendőek, ugye itt ez a két, háború, amely ha ne adj Isten kiterjedne, rosszabb helyzetet eredményezne, mint bármilyen árvíz-földrengés-vulkánkitörés együttvéve. S akad itt még egy igazság: a XX., de különösen a XXI. században iszonyatos gyorssá vált távközlése révén a hírek szinte azonnal elérnek hozzánk - az emberek többsége pedig alapból rá van kattanva a szörnyűségekre. Így önkéntelenül azokat az anyagokat is megkeresik, melyek száz-százötven éve el sem jutottak volna hozzájuk.
