Életveszélyes hal bukkant fel az Adrián

Életveszélyes hal jelenlétére figyelmeztetnek a szakemberek a közelmúlt észlelései alapján az Adriai-tenger horvátországi partvidékén. A súlyosan mérgező trópusi betolakodót legutóbb már az észak-adriai térségben, az Isztriai-félsziget környékén is megfigyelték.

Az egyik legveszedelmesebb idegméreggel rendelkező halfajt, az ezüstcsíkos gömbhalat (Lagocephalus sceleratus) legelőször 2003-ban figyelték meg a Földközi-tengerben. A mediterrán vizekben idegenhonosnak számító hal más tengeri fajokkal együtt a Szuezi-csatornán át juthatott a Földközi-tenger vizébe.

Közel 60 trópusi halfaj -benne két cápafaj -, valamint több száz alsóbbrendű tengeri élőlény telepedett át a Földközi-tenger vizébe. Évről-évre egyre újabb fajok megjelenéséről számolnak be az ezt a folyamatot monitorozó tengerbiológusok, ami azt mutatja, hogy az inváziónak még koránt sincsen vége. A Földközi-tengerben még számos ökológiai fülke (niche) nem számít telítettnek, így ez, illetve a melegedő vízhőmérséklet is kedvező feltételeket teremt a Vörös-tengerből származó trópusi fajok megtelepedéséhez, valamint elterjedéséhez a mediterrán víztömegben.

Az ezüstcsíkos gömbhalat a 2003-ban történt első észlelése óta az izraeli, a török és a görög partvidéken kívül már Tunéziában, sőt, Franciaország mediterrán vizeiben is megfigyelték. Mindez arra utal, hogy a faj - aminek a Földközi-tengerben nincs természetes ellensége -, gyorsan terjed a mediterrán vizekben.

A horvát tengerkutatási szakemberek kettős kockázatra figyelmeztetnek: egyrészt a faj emberre is veszélyes mérgező hatására, másrészt pedig arra a fenyegetésre, amit a helyi biológiai sokféleségre és ökológiai egyensúlyra jelenthet.

A hal húsa és a belső szervei is tetrodotoxint tartalmaznak, ami az egyik legerősebb neurotoxin, vagyis idegméreg. Ha valaki akárcsak egy kisebb falatot is lenyel az ezüstcsíkos gömbhal húsából rövid időn belül megbénulhat az idegrendszere; a mérgezés a légzőizmok bénulásához, látáskárosodáshoz és végső soron - a légzőfunkció megbénulása miatt bekövetkező - fulladásos halálhoz vezethet.

De nemcsak a hal elfogyasztása, hanem a megérintése is kockázatos. A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet tengerbiológusa, dr. Branko Davicevic azzal kapcsolatosan, hogy a dél-isztriai Medulinnál egy helyi halász ezüstcsíkos gömbhalat fogott, a következőket nyilatkozta: „Ez a hal az egyik legveszélyesebb. Méreganyagokat halmoz fel magában, a nemi szervekben, a májban és néha az izomzatban, illetve a bőrében is. Ezért már a hal megérintése is problémás lehet.”

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogyha bárki ilyen halat lát, ne próbálja sem megérinteni, sem pedig megfogni. A méreganyagán kívül igen veszélyes lehet a hal rendkívül éles és erős csőrszerű állkapcsa is, amivel könnyedén leharaphatja egy felnőtt ember ujját. Az invazív halfaj egyre erőteljesebb Adriai-tengeri jelenlétével kapcsolatban dr. Neven Ivesa tengerbiológus arra figyelmeztet, hogy az ezüstcsíkos gömbhal jelentette fenyegetés miatt sürgős proaktív ellenőrzési és kezelési intézkedések szükségesek a helyi tengeri biodiverzitás, és az ökológiai egyensúly védelme érdekében.

Noha az ezüstcsíkos gömbhal általában a 15-20 méter közötti mélységtartományt kedveli, illetve az ennél nagyobb mélységekbe is lehatol, előfordulhat a parthoz közeli egészen sekély vizekben is. A gömbhalfélék családjába (Tetradontidae) tartozó ezüstcsíkos gömbhal átlagos testhossza 40-50 cm, testtömege pedig 3-7 kilogramm között lehet. Az amerikai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ munkatársainak vizsgálatai szerint az ezüstcsíkos gömbhal neurotoxinja 20 percen belül végezhet egy felnőtt emberrel. Éppen ezért ha valaki ilyen halat lát az Adriai-tengeren fürdőzés, sznorkelezés vagy búvárkodás közben, maradjon tőle tisztes távolságra.