Krónika
Van még jövője a parajdi sóbányának? + VIDEÓ
Szakértő a károkról és a megoldásról
A Maszol.ro-nak nyilatkozó kutató elmondta, már a 2000-es évek végén elektrometriai méréseket végeztek a sóbánya környezetében, amelyek kimutatták: több ponton is fennáll a vízbeszivárgás veszélye. A vizsgálatok során feltárták, hogy hol vannak olyan üregek és repedések, ahol víz juthat a sótesthez – ez a só oldódásával instabilitást, később beomlást okozhat.
A kutatásokkal párhuzamosan agyagos szigetelési módszert javasoltak egyes szakemberek, amelyet más bányákban, például a Prahova megyei Slănicon is alkalmaztak – mint utólag kiderült, sikertelenül. A kutatók már akkor jelezték, hogy az agyag ideiglenes megoldás, és hosszú távon nem nyújt megbízható védelmet.
A konkrét javaslatok között szerepelt az is, hogy a Korond-patak vizét el kell terelniük, a kritikus zónákat le kell betonozniuk, az üregeket pedig be kell tömniük, hogy megelőzhető legyen a beszivárgás. A patak elterelése elmaradt, az agyagos módszerrel való szigetelés pedig elégtelennek bizonyult.
A jelenlegi helyzet már nem megelőzésről, hanem kármentésről szól. A szakértő szerint az első lépés a Korond-patak vizének elterelése. Ezután geofizikai mérésekre, pontos forrásfeltárásra és monitoringrendszer kiépítésére van szükség.
„Ahol a víz eléri a sót, ott elkerülhetetlen az oldódás. Ha ez megtörténik, akkor már csak betonozással lehet a víz további útját lezárni. De, ha ez nem megfelelően történik, a víz utat talál a beton alatt, és ugyanúgy eléri a sótestet” – figyelmeztetett a szakember.
Van még jövője a parajdi sóbányának?
A válasz: igen – de csak, ha most gyors, szakszerű és hosszú távú megoldás születik. Az optimista forgatókönyv szerint hat–kilenc hónap alatt helyre lehet állítani a bányát. A valóság viszont akár egy-két évet is jelenthet.
