Csökken a növények tápértéke a klímaváltozás miatt

A növényevő állatok kénytelenek több időt tölteni a táplálkozással, hogy elegendő tápanyagot vigyenek be a szervezetükbe. Ez a helyzet pedig növeli annak az esélyét, hogy ragadozók támadják meg őket, vagy más miatt kerüljenek veszélybe. A csökkent tápérték az állatok növekedési, szaporodási és túlélési képességét is gyengíti.

Nemcsak a vadon élő állatok, hanem a haszonállatok, például a szarvasmarhák, juhok is egyre nehezebben tudnak elegendő fehérjéhez jutni, mivel a legelők növényeinek fehérjekoncentrációja globálisan csökken. Ez nemcsak az állatok egészségét fenyegeti, hanem kihívás elé állítja a gazdákat és az állattenyésztést is.

Sok rovar, például hernyók és szöcskék, kizárólag növényekkel táplálkozik, és ha ezek a növények kevésbé táplálóak, az állatok kisebbek lesznek, és kevesebb utódot hoznak világra. A klímaváltozás ily módon az egész táplálékláncra hatással van, hiszen a rovarok nemcsak növényevőként, hanem más állatok – például madarak – táplálékaként is kulcsszerepet töltenek be.

Egyes rovarfajok, például a kabócák és levéltetvek viszont profitálhatnak is a megnövekedett szén-dioxid-szintből, mivel jobban tudják hasznosítani a szénben gazdag növényeket. De számos más faj, amely magasabb tápértékű növényekre van utalva, nagyobb veszélynek van kitéve. Az olyan növényevők, mint a nyulak, koalák vagy akár az elefántok, szintén sérülékenyebbek, mivel egyszerű emésztőrendszerük miatt különösen függenek a tápanyagokban gazdag élelmiszerektől.