A tudós, akinek találmányai máig mérgezik az életünket

Midgley az 1920-as években az Ethyl Corporation alkalmazásában dolgozva fejlesztette ki az ólmozott benzint, amely az autók motorjában kopogásgátló adalékként működött. Az ólom-tetraetil használata kezdetben óriási sikert aratott, hiszen jelentősen javította a motorok teljesítményét. Ám hamarosan kiderült, hogy az ólom mérgező: nemcsak a gyárakban dolgozók körében okozott haláleseteket, de a kipufogógázok révén milliókat mérgezett meg világszerte, hozzájárulva az ólomszennyezés által kiváltott egészségügyi problémákhoz.

Az ólom-tetraetil az 1920-as években forradalmasította a közlekedést. Azonban az ólom erősen toxikus nehézfém, amely felhalmozódik az emberi szervezetben, és számos egészségügyi problémát okoz, különösen káros a gyermekekre, mivel visszafordíthatatlan agykárosodást, tanulási nehézségeket és viselkedési problémákat okoz. Számos kutatás igazolta, hogy az ólomszennyezés összefüggésbe hozható a magas vérnyomással és más szívbetegségekkel, amelynek következtében a világméretű ólomszennyezés évente több százezer korai halálesetet okozott a legszennyezettebb időszakokban.

Midgley másik jelentős találmánya a freon, egy klór-fluor-szénhidrogén alapú (CFC) hűtőközeg volt, amely az 1930-as években forradalmasította a hűtőipart és a légkondicionálást. Bár kezdetben környezetbarátnak tartották, az 1970-es évekre bebizonyosodott, hogy a freon és társai felelősek az ózonréteg pusztulásáért, amely hosszú távú környezeti és egészségügyi problémákhoz vezetett. A freon lebomlása során klórmolekulák szabadulnak fel, amelyek az ózonréteget bontják le. Ez az ózonréteg védi a Földet az ultraibolya (UV)-sugárzás káros hatásaitól. Az ózonréteg vékonyodása következtében nőtt a bőrrák és a szürkehályog eseteinek száma, valamint a mezőgazdasági termelésre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásai is jelentősek voltak.

Bár pontos számot nehéz meghatározni, a kutatások szerint az ólmozott benzin globális használata évtizedek alatt több millió ember halálát okozhatta közvetve. Egy 2021-es tanulmány becslése szerint az ólomszennyezés évente körülbelül 900 ezer korai halálesetért felelős, és világszerte több milliárd ember egészségét károsította.

A freon okozta ózonkárosodás következményei szintén emberek millióinak életét érintették közvetve, különösen az UV-sugárzás okozta bőrrákos megbetegedések révén. Az 1987-es montréali jegyzőkönyv, amely betiltotta a freon használatát, évente több ezer halálesetet előzhetett meg, de a károk helyreállítása még évtizedeket vesz igénybe.

Midgley élete éppolyan összetett és ellentmondásos volt, mint az általa feltalált technológiák. Magánélete kevésbé ismert, de a korabeli beszámolók szerint kivételesen szorgalmas, elkötelezett és optimista ember volt. Szenvedélyesen hitt abban, hogy a tudomány jobbá teheti a világot, és ez a hit motiválta munkásságát. Életét azonban nem kímélte a sors: 1940-ben a gyermekbénulás betegsége támadta meg, amely súlyosan korlátozta mozgásképességét.

A betegsége ellenére Midgley nem hagyott fel az alkotással. Kifejlesztett egy bonyolult csigarendszert, amely lehetővé tette számára, hogy ágyából önállóan mozoghasson. Tragikus módon azonban ez a saját találmánya okozta halálát: 1944-ben, 55 éves korában a szerkezet véletlenül megfojtotta.

Thomas Midgley élete egyszerre volt a tudomány diadalának és annak tragédiájának példája. Bár találmányai abban a korban áttörő megoldásnak tűntek, mára az emberiség egyik legnagyobb környezeti válságának szimbólumává váltak. Halála szimbolikusan is rámutatott arra, hogy még a legjobb szándékú innováció is váratlan következményekkel járhat.

Ez a történet ma is arra figyelmeztet, hogy a technológiai fejlődés nem választható el az etikai felelősségtől. Élete egyszerre tanulság és tragédia, amely tovább él a tudományos közösség emlékezetében. Az ólmozott benzin és a freon nemcsak a 20. század környezeti és egészségügyi válságainak szimbólumai, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy a technológiai fejlődés során sosem szabad alábecsülni a hosszú távú következményeket.