Krónika

Új kisbolygókat talált egy magyar csillagász

A csillagász az üstökösöket és a kisbolygókat a mátrai Piszkéstetői Obszervatórium 1962 óta működő távcsövével észlelte

Új földközeli kisbolygókat talált a napokban Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatója, akit augusztusban beválasztottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé – közölte a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfőn az MTI-vel.

Új kisbolygókat talált egy magyar csillagász
Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatója új, földközeli kisbolygókat talált (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Leemage/Sebastian Voltmer

A közlemény szerint tizenöt új tiszteletbeli tagot választott a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU), akiket az augusztusi közgyűlésükön jelentettek be. Második magyarként – Mizser Attila csillagász után – Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa csatlakozott a szervezethez, aki a tudománynépszerűsítő tevékenysége mellett az utóbbi időben kiemelkedő eredményeket ért el a bolygóvédelem területén.

Felidézték, hogy a magyar csillagász az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, amely az egész világon különlegesnek számít. Idén júliusban két új üstököst talált egy héten belül, pár nappal ezelőtt pedig több, eddig még nem ismert, földközeli kisbolygóra bukkant a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével.

„Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából” – idézte a közlemény Sárneczky Krisztián csillagászt.

Hozzátette: ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét.

Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek. „Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, az friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása” – magyarázta.

De nemcsak az üstökösök fontosak, hanem a Föld közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet az emberiségre. Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett, több mint 220 földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt.

„Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák” – hangsúlyozta Sárneczky Krisztián, majd hozzátette, augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz. „A bolygóvédelemben azonban ugyanolyan fontos szerepük van, mivel akár pár keringéssel később is nekünk jöhetnek” – tette hozzá a csillagász.

A csillagász az üstökösöket és a kisbolygókat a mátrai Piszkéstetői Obszervatórium 1962 óta működő távcsövével észlelte. Felidézték, hogy a kezdetek óta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét, és ma már digitálisan rögzítik a képeket. Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, azaz ez gyűjti össze a beérkező fotonokat.

A közlemény szerint a kisbolygók keresésében nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterségesintelligencia-alapú algoritmusok is segítik Sárneczky Krisztiánék munkáját. A beszámoló szerint jelenleg még tesztfázisban van ez a projektjük, azonban nagy reményeket fűznek hozzá, mivel ezek az AI-alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi, klasszikus szoftvereik.

Kapcsolódó írásaink

Itt a csillagászati tavasz!

ĀA nap-éj egyenlőség dátuma azért „csúszkál”, mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc