Krónika

Az ELTE kutatása szerint a kutyákat jobban frusztrálja az emberi sírás, mint a törpemalacokat

A törpemalacok egyre népszerűbb társállataink

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói világszerte családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze.

Az ELTE kutatása szerint a kutyákat jobban frusztrálja az emberi sírás, mint a törpemalacokat
A családi törpemalacok a semlegesebb dúdolás hallatán izgatottabb és negatívabb érzelmi állapotba kerültek (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Mladen Antonov

Azt találták, hogy mind a kutyák, mind a törpemalacok különbséget tettek az emberi sírás negatív, de nagyon megszokott hangadás és az emberi dúdolás nem negatív, de szokatlan hangadás között, ugyanakkor a hangokra adott reakcióik eltértek egymástól – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Intézete pénteken az MTI-vel.

A kutatás alapján a kutyák reakciói azt jelezték, hogy érzelmi állapotukat az általuk hallott vokalizációk érzelmi tartalmához igazították, ami alátámasztja az érzelmi bevonódás koncepcióját – olvasható a közleményben.

Mint írják, ezzel szemben a törpemalacok több stresszes viselkedést mutattak, amikor a semlegesebb, de szokatlan dúdolásnak voltak kitéve. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kutyáknak a háziasításhoz vezető szelekciójában döntő szerepet játszhatott az emberi hangok által kiváltott érzelmi bevonódás.

A kutatók az emberi vészjelzésre utaló hangokat halló családi kutyáknál megfigyelték a fajok közötti érzelmi átvitelt. „Kíváncsiak voltunk, hogy a kutyák és az emberek között megfigyelt érzelmi átvitel a fajok között az érzelmi hangadás akusztikailag jól konzervált struktúrájával függ-e össze, vagy pedig a kutyáknak az együttműködésre és az embertől való függésre való sajátos szelekciója segítette elő” – idézi a közlemény Lehoczki Fannit, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kuatatócsoport munkatársát, a tanulmány első szerzőjét.

Az összegzés szerint e kérdés megválaszolásához a kutatók összehasonlították az azonos körülmények között nevelt családi kutyák és családi törpemalacok emberi hangadásokra adott reakcióit.

Ugyan a törpemalacok egyre népszerűbb társállataink, de az emberrel közös múltjukból hiányzik az együttműködésre való szelekció. A kutatók a tesztek során az állatokat egy nagy intenzitású, negatív, jól konzervált akusztikai struktúrájú hangnak, a sírásnak, és egy alacsony intenzitású, enyhén pozitív, szintén szokatlan emberi hangnak, a dúdolásnak tették ki.

A tájékoztatás szerint a kutatók érdekes eredményre jutottak: a kutyák érzelmi állapotukat az általuk hallott emberi hangadáshoz igazították, vagyis több olyan viselkedést mutattak, amely a nagyfokú izgalomra és negatív érzelmi állapotra utal és több hangadással válaszoltak a sírásra, mint a dúdolásra. A családi törpemalacok azonban a semlegesebb dúdolás hallatán erősen izgatottabb és negatívabb érzelmi állapotba kerültek. „Eredményeink arra utalnak, hogy bizonyos emberi hangok érzelmi tartalmának dekódolása, különösen azoké, amelyeknek nincs konzervatív akusztikai struktúrájuk, és amelyeket esetleg kevésbé jelentősek az állatok számára, mint például a dúdolás, kihívást jelenthet néhány háziállatfaj számára” – idézi az összegzés Paula Pérez Fraga társszerzőt, aki szintén az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa.

Bár nem zárható ki, hogy a törpemalacok is érzelmi átvitelt tapasztaltak az emberi sírás hallatán, reakciójuk egyik magyarázata az lehet, hogy a dúdolás nagyon szokatlan, és a meglepő hangok jobban stresszelik a malacokat, mint az emberi vészjelzések – olvasható a közleményben.

Egy dolog viszont egyértelmű, a kutyák a jelek szerint különösen fogékonyak a különböző töltetű emberi érzelmekre, még a szokatlanabbakra is. Az eredmények alapján a háziállatoknak az emberrel történő együttműködés kialakulásához kulcsfontosságú az emberi hangok által hordozott érzelmek értése, dekódolása. A felvetés megerősítéséhez azonban további, fiziológiai méréseket is magában foglaló kutatásokra van szükség – áll az összegzésben.

Kapcsolódó írásaink