Krónika

Négy mezopotámiai dámszarvas született a Szegedi Vadasparkban + VIDEÓ

A múlt század második felében mentették meg a fajt a kipusztulástól

Mezopotámiai dámszarvasok (Dama mesopotamica) születettek a Szegedi Vadasparkban, a négy borjút már megfigyelhetik a látogatók a veszélyeztetett faj erdei kifutójában – közölte közösségi oldalán az állatkert.

Négy mezopotámiai dámszarvas született a Szegedi Vadasparkban + VIDEÓ
Négy mezopotámiai dámszarvas született a Szegedi Vadasparkban
Fotó: Facebook/Szegedi Vadaspark

Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban találkozhatnak a látogatók ezzel a ritka fajjal, amelynek jelentős, Európában a második legnagyobb állománya él az erdei kifutóban. Ennél több egyedet csak a németországi Opel Zoóban gondoznak, amely állatkert arról híres, hogy ott mentették meg a fajt a kipusztulástól a múlt század második felében.

Objektum doboz

A mezopotámiai dámszarvast a múlt század közepére már kipusztultnak vélték. Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, amelyből a németországi Hesse államban található Königstein im Taunus állatkertjébe került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének és visszatelepítésének.

A ritka patásból ma sem él több kétezer egyednél a világon. Az európai állatkertek tevékeny részt vállaltak a faj megmentésében. A Szegedi Vadaspark 2013 óta vesz részt az európai fajmentő tenyészprogramban, és azóta minden évben születtek borjak.

A Közel-Keleten őshonos mezopotámiai dámszarvas többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, ami nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta.

A mezopotámiai dámvad hasonló a Kárpát-medencében is élő európai dámvadhoz, régebben annak egyik alfajának tartották ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsuk kevésbé „lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi –, ahol elbújhat ragadozói elől.

A borjaik, mint más szarvasokéi, fejletten születnek, pár órásan már futni is tudnak a kezdeti bizonytalan négy lábra állás után. A látogatók megtekinthetik mind a négy borjat, ahogy a indiai antilopok borjait is, melyek szintén a tavasz végén születtek a szegedi állatkertben.

Kapcsolódó írásaink