Krónika

Hogyan mentette meg hatezer csecsemő életét az inkubátor?

Martin Arthur Couney, az inkubátorok népszerűsítésének hőse

Martin Arthur Couney története egyedülálló fejezet az orvostudomány és a koraszülött csecsemők gondozásának történetében. Couney, aki eredetileg Michael Cohen néven született 1869-ben Lengyelországban, a 20. század elején vált híressé úttörő inkubátoros bemutatóival, amelyek nem csak tudományos, hanem szórakoztató elemeket is tartalmaztak. Az inkubátorok bevezetése forradalmasította a csecsemőgondozást. Lehetővé tette, hogy a koraszülött csecsemők megfelelő hőmérsékleten és páratartalomban fejlődjenek, amely elengedhetetlen a túléléshez. Az inkubátorok emellett csökkentették a fertőzések kockázatát, mivel a csecsemők izolált környezetben voltak.

Hogyan mentette meg hatezer csecsemő életét az inkubátor?
A koraszülött csecsemőknek az inkubátor az életet jelenti (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Anadolu/Bestami Bodruk

Az inkubátor feltalálása jelentős hatással volt az orvostudományra is. Az eszköz lehetővé tette a neonatológia, vagyis az újszülöttek gyógyításának tudományágának kialakulását és fejlődését. Az inkubátorok használata új kutatási területeket nyitott meg, és hozzájárult a koraszülöttek kezelésének folyamatos javításához.

Couney orvosi tanulmányait Németországban kezdte el, ahol a híres neonatológus, Pierre-Constant Budin tanítványa volt. Budin és a mérnök Stéphane Tarnier fejlesztették ki az első modern inkubátorokat, amelyek a koraszülött csecsemők túlélési esélyeit jelentősen megnövelték.

Meglepő tény, hogy az inkubátorok története szorosan összefügg a baromfikeltetők működésének tanulmányozásával. Az első inkubátorokat a baromfikeltetők működési elvének alkalmazásával fejlesztették ki. A 19. század végén, amikor az első orvosi célú inkubátorokat megalkották, a baromfikeltetőket már régóta használták a mezőgazdaságban, és hatékonyan biztosították a tojások számára a megfelelő hőmérsékletet a kikeléshez. Ezt az elvet alkalmazták az orvosok, amikor megpróbáltak olyan eszközt létrehozni, amely képes fenntartani a koraszülött csecsemők számára is optimális körülményeket.

Couney ezt a technológiát és tudást vitte magával az Egyesült Államokba, ahol innovatív módon népszerűsítette az inkubátorok használatát. Az 1900-as évek elején az orvosi közösség és a nagyközönség is szkeptikusan fogadta az inkubátorok hatékonyságát. Couney, erre válaszul inkubátoros bemutatókat szervezett vidámparkokban és világkiállításokon. Ezeken a rendezvényeken a látogatók belépődíjat fizettek, hogy megtekinthessék az inkubátorokban gondozott koraszülött csecsemőket. A bemutatók célja kettős volt: egyrészt szórakoztató látványosságot nyújtottak, másrészt felhívták a figyelmet a modern orvostudomány vívmányaira és a koraszülött ellátás fontosságára. A látogatóktól 25 centet kért azért, hogy megnézhessék a babákat, a bevételt a babák gondozására fordította. Kiállítása végül Coney Island egyik legnépszerűbb látványossága lett. Az emberek távoli vidékekről is érkeztek, hogy lássák a koraszülötteket ezekben a furcsa gépekben. Voltak, akik rendszeresen visszajártak, mert meg akarták nézni a babák fejlődését.

A közvélemény körében egyre jobban elterjedt Couney munkájának híre. Ez végül oda vezetett, hogy az orvostársadalom megpróbálta kiközösíteni, eredményeit nem akarták elismerni. Az egészségügyi szakemberek Couney-t inkább egy mutatványosnak tekintették, aki pénzt keres koraszülött babák mutogatásával. Valójában az igazság az volt, hogy soha nem kért díjat a szülőktől a csecsemőik ellátásáért. Többször is megpróbálták bezárni kiállításait, de ez sem tántorította el céljától. Sokszor hangoztatta, hogy csak akkor hagyja abba, ha elegendő ellátást biztosítanak a koraszülöttek számára a kórházakban. Orvosi csapata öt ápolónőből és tizenöt képzett egészségügyi technikusból állt, köztük volt lánya is, aki ápolónő volt. 1939-ig több mint 8000 csecsemőt kezelt, és körülbelül 6500 életét mentette meg, egyikük saját gyermeke volt. Pestiesen szólva, ez azért nem semmi.

„Nem tudom megmenteni az összes csecsemőt – mondta –, de a veszteség aránya nem nagy, és minden szülő tudja, hogy jól vigyáztam a babájára, amíg Isten el nem vette a lelkét.”

Nem sokkal Couney 1950-ben bekövetkezett halála előtt egyre több kórházban nyitottak olyan osztályokat, ahol inkubátorokat is alkalmaztak a koraszülöttek gondozására. Egyértelművé vált, hogy mennyire sikeres ez az újfajta eljárás. Couney folyamatosan küzdött azért, hogy az inkubátorok szélesebb körben elterjedjenek az egészségügyben, és hogy minden koraszülött gyermeknek meglegyen az esélye a túlélésre és az egészséges életre.

Couney módszerei nemcsak orvosi, hanem társadalmi szempontból is jelentős változásokat hoztak. Az inkubátoros bemutatók során több ezer csecsemőt mentettek meg, akiket a korabeli kórházak gyakran reménytelen esetként kezeltek. Couney bemutatói révén az inkubátorok elismert és széles körben használt eszközzé váltak a kórházakban. Martin Couney munkássága azt mutatja, hogy néha a legváratlanabb módszerek vezethetnek a legjelentősebb eredményekhez. Habár a hivatalos orvosi világ sosem ismerte el teljes mértékben, számos életmentő innovációja ma már megkerülhetetlen az újszülöttellátásban.

A modern inkubátorok már sokkal fejlettebbek, mint az első prototípusok. A mai inkubátorokban számos olyan technológiai fejlesztést találunk, amelyek még hatékonyabbá teszik a koraszülöttek gondozását. Ilyen fejlesztések például az automatikus hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás, az integrált monitorozó rendszerek és a fejlett légzőrendszeri támogatás. A jövő inkubátorai még intelligensebbek és adaptívabbak lesznek. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy még jobban megértsék a koraszülöttek szükségleteit, és hogy hogyan lehet azokat a legjobban kielégíteni. Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, valószínűleg jelentős szerepet fognak játszani a jövőbeli fejlesztésekben.

Az inkubátor feltalálása és fejlődése az orvostudomány egyik legfontosabb mérföldköve. Az eszköz nemcsak a koraszülöttek túlélési esélyeit javította, hanem forradalmasította a csecsemőgondozást és az orvosi technológiát is. A folyamatos fejlesztések és kutatások révén az inkubátorok szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad az újszülöttgondozásban és az orvostudományban.

Kapcsolódó írásaink