Ezt mutatja a szemünk színe

Egyes európai populációkban ez az arány akár négyből háromra is emelkedhet.

Hogy ez a szín miért maradt fenn a sötétebben pigmentált írisz földiesebb tónusaival versenyezve, már régóta találgatásokra ad okot. Most brit antropológusok azt vizsgálják, hogy a kék szemek gyenge megvilágításban enyhe előnyre tehetnek szert.

Előzetes kísérletükben Kyoko Yamaguchi és tanítványa, Faith Erin Cain a liverpooli John Moores Egyetemről 39 felnőtt önkéntes segítségével vizsgálta meg ezt a lehetőséget, akik egy egyszerű, harminc másodperces szemtesztnek vetették alá magukat csökkenő fényintenzitás mellett.

A szemszínt önbevallás alapján, majd egy nemrégiben kifejlesztett osztályozási útmutató segítségével kék vagy barna kategóriaként igazolták, így a kutatók 25 olyan embert kaptak, akiknek valamilyen szinten kék szemük volt, 14 pedig világos- vagy sötétbarna szemű.

Miután a számokat összeadták, az élénk babakék szeműek lényegesen kevesebb fényben – átlagosan mindössze 0,7 lux minimumban – tudták elolvasni a falon ábrázolt kódokat, mint barna szemű társaik, akik átlagosan minimum 0,82 luxot értek el.

Szem előtt tartva, hogy a tanulmány előzetes, viszonylag kis mintaszámú, és még szakértői véleményezésre vár, a kísérlet eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy az írisz pigmentációjának elvesztése olyan tulajdonság, amelyet egyes populációkban a gyenge fényviszonyok közötti látás maximalizálása érdekében szelektáltak.

Akár mogyoróbarna, mohás foltokkal, akár viharszürke, acélos peremekkel, akár zöldes, borostyánszínű sugarakkal, minden írisz egy pár „vászonból” áll, amelyet különböző mennyiségű fehérje, például melanin spriccel.

A fehérjék szabad dózisú átfedése a vászonra sötétíti a szemet. Ahogy a pigmentek fogynak, a fény szóródása a szem átlátszó rétegeiben kékesebb árnyalatot kölcsönöz az írisznek, hasonlóan ahhoz, ahogyan a légkörben szóródó fény a megszokott égboltárnyalatokat veszi fel.

Természetesen feltételezhetjük, hogy az evolúció jó okkal ajándékozott meg minket pigmentált írisszel. Mivel a sötétebb szeműeknél kisebb az olyan betegségek előfordulása, mint a rák és a makuladegeneráció, a melaninnal teli írisz valószínűleg bizonyos fokú védelmet nyújt.