Krónika

Hőguta, vírusok és húsevő baktériumok várnak ránk

Brutális jövőt vázoltak fel a tudósok a felmelegedés miatt

Már most megfő az agyunk nyáron, miközben épp csak meglegyintett minket a globális felmelegedés. A 65 év felettiek és a csecsemők extrán veszélyeztetettek, 127 millióval nőtt az éhezők száma, veszélyes kórokozók terjednek, miközben a nagy olajipari cégek nem törik magukat, hogy megújuló energiaforrásokba fektessenek, inkább a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését pörgetik. Ha nem lesz változás, akkor 2100-ra 2,7 fokos felmelegedés jöhet – írta meg az rtl.hu.

Hőguta, vírusok és húsevő baktériumok várnak ránk
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Egyre súlyosabb egészségügyi kockázatokról számoltak be azok a kutatók, akik elkészítették a 2023-as elemzésüket a klímaváltozásról, illetve annak hatásairól a Lancetben. A neves orvostudományi folyóiratban kedden jelent meg a rendkívül alapos elemzés, ami egyre több beteg emberről és a halálozások számának várható növekedéséről számolt be.

Hőguta

A Lancet Countdown egyik legmegrázóbb megállapítása, hogy a 65 év felettiek hőség okozta halálozása 85 százalékkal nőtt az 1990-es évek óta. Az ebbe a korcsoportba tartozó emberek, valamint a csecsemők különösen érzékenyek az olyan egészségügyi kockázatokra, mint a hőguta. Ráadásul a hőmérséklet emelkedésével az idős emberek és a csecsemők évente kétszer annyi hőhullámos napnak vannak kitéve, mint 1986 és 2005 között. Mindezt úgy, hogy a Föld átlaghőmérséklete „mindössze” 1,14 °C-kal nőtt az ipari forradalom előtti szinthez képest mostanáig.

A hőségtől sújtott területek kiterjedése is jelentősen nőtt. Az aszály által érintett földterület az 1951–60 közötti 18 százalékról a 2013–22 közti időszakra 47 százalékra nőtt, egyre gyakoribbak a vízellátási problémák, ami beszakadó termésátlagokat és az életfeltételek romlását idézi elő. A hőhullámok és aszályok gyakoribbá válása 2021-ben azzal járt, hogy az 1981-2010-es időszakhoz képest 127 millióval több ember élelmezése vált bizonytalanná.

Dengue-láz és húsevő baktérium

Kitértek a jelentésben arra is, hogy a változó éghajlati viszonyok miatt több ember kitett az életveszélyes fertőző betegségeknek. A hőmérséklet és a páratartalom változása kedvez azoknak a szúnyogfajoknak, amelyek például a dengue-láz kórokozóját terjesztik. Ennek eredményeként a vírus átviteli potenciálja is növekszik, ami hozzájárul a gyors globális terjedéséhez. Ezt leginkább Afrikában, illetve Dél- és Közép-Amerikában figyelték meg, ahol egy héttel kitolódott az az időszak, amikor a szúnyogok terjesztik a kórokozót.

Emellett a – még ma is évi több százezer ember halálát okozó – malária esetében is hasonló tendencia játszódik le. Lehet úgy gondolni erre, hogy messze van, kit érdekel, de például a nyugat-nílusi lázat terjesztő szúnyogok már Magyarországon is megjelentek, és a nyáron megbetegedésekről is beszámolt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).

A tengerek felmelegedése, a jégtakarók olvadása és a tengerszint emelkedéséből eredő veszélyek is növelik a kutatás szerint az egészségügyi kockázatokat. Ázsiában, a SIDS-országokban (azaz a fejlődő kis szigetországokban) és Európában található meg a legnagyobb arányban a jelenlegi tengerszint feletti 1 méternél alacsonyabb területeken élő lakosság. Őket a partok eróziója, az áradások, valamint a föld és a víz sótartalmának jelentős megnövekedése fenyegeti.

Ha ez nem lenne elég, betegségek is jönnek a bajjal. A melegedő sós és brakkvizek (a folyótorkolatoknál előforduló, kevert édes- és sós víz) egyre jobban kedveznek a Vibrio-kórokozók terjedésének: 1982 és 2022 között Európában nőtt a legnagyobb mértékben a fertőzött területek aránya. A Vibrio-baktériumok leginkább a legyengült immunrendszerű embereket veszélyeztetik, de az egészségeseknek is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. A legveszélyesebb közülük a Vibrio vulnificus, az a húsevő baktérium, amely a megfertőzött betegét megöli. Tavaly a floridai Tampa Bay-ben öten haltak meg emiatt.

A Vibrio-kórokozók megtelepedésére alkalmas partszakasz az összes tengerpart 17 százalékát teszi már ki, és évente 142 kilométerrel nő. Ázsiában ugyanez az arány, de ott a növekedés üteme lassabb: évente további 83 kilométernyi partvonal válik alkalmassá a Vibrio-baktériumok számára. 2022-ben összesen mintegy 421 ezer olyan eset fordult elő, amit valemelyik Vibrio baktérium okozott. Érdemes tájékozódni a tengerpartok fertőzöttségéről nyaralás előtt.

Extraprofit

Bár az ENSZ már többször is riadót fújt a felmelegedés miatt, nincs igazán jele, hogy bármi is változna. Az idei adatok azt mutatják, hogy a világ nagyon rossz irányba halad.

Az energiából fakadó szén-dioxid-kibocsátás 0,9 százalékkal nőtt, globálisan a villamos energiának még mindig csak 9,5 százaléka származik modern megújuló energiaforrásokból (főként nap- és szélenergiából), annak ellenére, hogy olcsóbbak, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal előállítani.

A tanulmány szerint aggasztó, hogy részben a rekordprofitra hajtva az olaj- és gázipari vállalatok nem veszik komolyan a párizsi egyezményben vállalt célokat, azaz hogy a globális átlaghőmérséklet legfeljebb másfél, de mindenképp 2 fok alatti értékkel haladja meg az iparosodás előtti szintet. A jelenlegi adatok abba az irányba mutatnak, hogy már 2040-ben 173 százakkal fogjuk meghaladni a párizsi megállapodás céljainak megfelelő szinteket.

A jelentés arra is kitér, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok ahelyett, hogy a megújuló energiaforrások gyorsított fejlesztésére törekedtek volna, 2022-ben tőkebefektetéseiknek mindössze 4 százalékát fordították megújuló energiaforrásokra. Mindeközben a globális fosszilis tüzelőanyag-befektetések 2022-ben 10 százalékkal nőttek, és meghaladták az 1 billió dollárt. Az olaj- és gázkitermelést ráadásul állami pénzekkel is pörgették világszerte. 2020-ban például azok az államok, amelyek a globális szén-dioxid-kibocsátás 93 százalékáért felelősek, nettó 305 milliárd dollárt fektettek az ágazatba.

Halál

Ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik meg az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, akkor a hőség okozta halálesetek száma évente 370 százalékkal fog növekedni az évszázad közepére. Tavaly nyáron az európai hőhullámok során közel 61 ezer ember halt meg, és ugye még csak kb. 1,14 foknál tartunk. Emlékezetes, hogy 2015-ben a kormányok abban állapodtak meg Párizsban, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 fok alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 fok legyen.

A 2 fokos forgatókönyvnél a hőséggel összefüggő munkaerő-veszteség az előrejelzések szerint 50 százalékkal nőhet 2041-re, a hőhullámok miatt az eddigihez képest több mint félmilliárddal több ember fog éhezni. Emellett az életveszélyes fertőző betegségek az előrejelzések szerint tovább terjednek: a Vibrio-kórokozók számára alkalmas partvonal hossza 17–25 százalékkal, a dengue-fertőzés számára alkalmas terület pedig 36–37 százalékkal nőhet a század közepére.

Nagyon értékes éveket vesztettünk el az éghajlatvédelmi intézkedésekből, és ez óriási egészségügyi hatással járt – összegzett a New York Timesnak Marina Romanello, a University College London kutatója, aki részt vett a jelentés elkészítésében. A jelentést várhatóan az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási csúcstalálkozóján vitatják meg, amelyet idén az Egyesült Arab Emírségekben tartanak – abban az országban, ahol egyébként a negyedik legnagyobb a világon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a magyarországi érték négyszerese a 2022-es adatok alapján.

A Lancet szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 2021-ben és 2022-ben is rekordszintet ért el. Ha ez így megy tovább, akkor 2100-ra 2,7 fok felmelegedés jöhet, ami katasztrofális következményekkel járhat.

Kapcsolódó írásaink