Krónika

Elképesztő, hogyan elégítették ki vágyaikat az első világháború alatt a magyar katonák

Elég volt egy különleges jegy, és mindenki a lábaik előtt hevert

1916-ban, az első világháború ideje alatt született meg az úgynevezett csókjegy, amely egy igazán különleges lehetőséget kínált a katonák számára Cigánybáró, Viktória, Cirkuszhercegnő, írta meg a Promotions.

Elképesztő, hogyan elégítették ki vágyaikat az első világháború alatt a magyar katonák
Egy képeslap részlete az első világháború idejéből
Fotó: Roger-Viollet via AFP/Roger-Viollet gyűjtemény

Az összes szörnyűség dacára a humor nem halt ki az emberekből még az első világháború időszakában sem. Ennek egyik ékes példája volt az úgynevezett csókjegy, amely tulajdonképpen egy korabeli trollkodásnak is tekinthető.

Az első világháború alatti hadigazdálkodás kimerítette valamennyi hadviselő ország gazdaságát. Ezt 1916-tól a javak irányított központi elosztásával kívánták orvosolni. Ennek eredménye lett a jegyrendszer. Az árusított csókjegyet azért készíthették, hogy ezt parodizálják, tehát tulajdonképpen korabeli trollkodásnak tekinthető – mondta az érdekes jelenségről néhány évvel ezelőtt a Borsnak a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történésze, Szőts Zoltán Oszkár.

A történész e mellett ugyanakkor kiemelte, hogy prostitúció ettől függetlenül (is) virágzott a fronton, sőt. Annak érdekében, hogy a nemi betegek száma ne öltsön őrületes méreteket, illetve a katonák között ne harapódzon el kényszerből a homoszexualitás.

Mint mondta, maga az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege döntött úgy, hogy hivatalos tábori bordélyokat állít fel. A kutatások szerint a körülményekhez képest komoly egészségügyi óvintézkedések mellett dolgoztak a legénységi örömlányok, akik a „lövész­ároklotyó” gúnynevet kapták.

A Nagy Háború blog némi keresgélést követően a következő leírást találta a csókjegy meghatározására:

A császári és királyi katonai hatóságok alapos és mindenre kiterjedő intézkedései következtében a tábori és tartalék bordélyok hálózata viszonylagosan hatásos fegyvernek bizonyult a nemi úton terjedő betegségek megelőzése és visszaszorítása, illetőleg a fertőzött személyek kiszűrése terén.

A cél tehát a seregben a privát bordélyokba járás miatt elharapózott nemi betegségek visszaszorítása volt, amit végül a kezdeti 12 százalékról a felére sikerült levinni. Na, de lássuk, hogyan is nézett ki az említett csókjegy. Egy nyilvános Facebook-csoportban nemrégiben tették közzé az alábbi fotót róla:

Objektum doboz

A képen látható csókjegy egyébként 1917-ből való, és az alábbi szöveg olvasható rajta:

Ezen jegy ellenében csókot lehet vásárolni, a P. jegygyel ellátott szelvényért azonban egyebet is kaphat. A Székesfőváros Tanácsa.

Most, ha kicsit komolyan értelmezzük a szöveget, mindenki kitalálhatja, hogy akinek volt ilyen jegye, az a bordélyban en­nek fejében tudott szolgáltatást igénybe venni a prostituáltaktól.

Kapcsolódó írásaink