Katonának jelentkezett Pálffy István

Nagy meglepetést okozott, amikor a HírTV bejelentette, hogy hosszú évek után napi műsorral tér vissza a csatornán. Sokáig gondolkodott mire igen mondott?

– Egy évig masszíroztak, mire elvállaltam. Végig kellett gondolnom szinte óráról órára, hogy mit és hogyan tudok megvalósítani az elképzeléseimből. Végül arra jutottam, hogy az információs palettán vannak olyan apró lyukak, amiket be kell tömni, és én az egyik ilyet szeretném a műsorommal. Sokat dolgoztunk már előzetesen mindezen, több hét munka előzte meg a kezdést.

Hamar megjelentek olyan hírek, miszerint a tévé munkatársai nem örülnek a felbukkanásának.

– A nyáron többek között a Blikk is közölte, hogy hárommillió forint lesz a fizetésem. Azt gondolom, ez akkora összeg, ami alapvetően ellenszenvet váltott ki. Sokan úgy gondolhatták, én ezt érdemtelenül kapom, miközben ők sokkal többet dolgoznak a töredékéért. Akik meg többet keresnek egy hónapban, úgy érzik, ezzel miért kell foglalkozni? Szóval mind a két megközelítés negatív reakciót vált ki, és akik ezt az információt bedobták, ezt pontosan tudták. Egyet mondhatok: a valós összeg ennek az egyharmadát sem érte el.

Úgy gondolja, már a műsor indulása előtt negatív kampány kezdődött?

– Reális forgatókönyv lehet, hogy kialakult felém egy ellenszenv, és mindenki várta, mikor kerülök akár csak a közelébe egy olyan aknának, amibe belebukhatok.

Ezt éreztették is önnel?

– Abból kellett volna igazán leesnie, hogy a sajtó által előzetesen közölt információkra semmit nem reagáltak, hiába kértem. Én pedig nem voltam abban a helyzetben, hogy megszólalhattam volna. Ez például egy jel volt. Az tény, hogy nekem nemcsak a műsorvezetés szerepelt a munkakörömben, hanem egyfajta coaching is a szerkesztőségen belül, valószínűleg az sem volt szimpatikus.

Aztán jött az első adás, amikor a Márki-Zay Péterrel való beszélgetése során azt mondta, „türelemmel kell lenni az olyan betegségek felé, mint a pedofiloké”.

– A mai napig tényleg nem tudom, mi történt. Úgy rakom én ezt össze, hogy várt dolog volt. Nagy kenyérharc van a tévében, mindenkinek kell a népszerűség és a képernyőidő. Semmi más nem számít, csak a hírnév és a pénz. Én pedig valakinek a helyére érkeztem. A beszélgetésnek, azt gondolom, nagyobb volt az utóhatása, mint a jelentősége. Én ott, adás közben nem érzékeltem, hogy amit mondok az megbotránkoztató. Másnap reggel szembesültem mindennel. Rengeteg üzenet és telefon jött, amikre folyamatosan válaszolgattam. Akkor közölték velem is, hogy nem kíván velem a csatorna a továbbiakban együtt dolgozni. Nem tagadom, meglepett a döntés.

Ez hogyan zajlott pontosan?

– Sajnos, a szerződésem miatt semmilyen körülményt nem mondhatok el, de nem is akarok – akár jogi úton – ezzel bármit is kezdeni. Megtörtént, lett egy következménye. Ettől függetlenül nem bántam meg, hogy igent mondtam, mert ez is egy tapasztalat. Ha olyan tapasztalatlan lennék, mint 30 évesen, minek éltem ennyit? Határozott elképzelésem volt arról, mit szeretnék, és maradt volna bennem hiányérzet, ha nem próbálom meg. Azt bántam meg, hogy amikor már folyt az előzetes munka, nem vált világossá számomra a jelekből, hogy a mai médiaközeg nem együttműködő.

Most hogyan telnek a napjai?

– A döntő része oktatással telik, egyetemeken, főiskolán és középiskolában is tanítok kommunikációt és médiatudományt. Ez hetente három napot vesz el. Borzasztó fontosnak tartom a fiatal generáció oktatását, főleg manapság, amikor a szociálmédia már jelen van. A maradék időben önkénteskedem. Szeretnék hasznos lenni. Karitatív projektekben veszek részt, ezenkívül Balatonkenesén polgárőr vagyok. Most pedig a tartalékos munkával is kacérkodom. Szeretnék a Magyar Honvédségnél önkéntes tartalékos lenni, ez azonban hosszú folyamat, és bizonyos előírásoknak is meg kell felelni. Több orvosi és egyéb vizsgálaton, valamint nemzetbiztonsági átvilágításon is át kell esnem. A procedúrát elindítottam, remélem, sikerrel járok. (...)

A teljes interjút IDE kattintva olvashatja.