Találtam az utcán Húszezer forintot, enyém a világ! Vagy mégsem?

Számos kutatás eredménye, és az általános közbeszéd is igazolja, hogy nem vagyunk tisztában azzal, mi is a teendő, ha találunk valamilyen tárgyat? Vannak, akik talán meghirdetik valamelyik közösségi online felületen, talán vannak olyanok is, akik leadják valamelyik hatóságnál a talált tárgyak osztályán, de kevesen vannak, akik tudják, hogy főszabály szerint az illetékes közjegyzőt kell megkeresni ezzel a problémával. Még kevesebben vannak, akik ismerik a helyes eljárást, ha meg szeretnék szerezni a talált dolog tulajdonjogát.

A talált dologra vonatkozó magyar jogszabályok világosak és egyértelműek.

Ha az elveszett tárgy tulajdonosa úgy veszítette el a tulajdonát képező tárgyat, hogy azt nem szándékosan hagyta el, a dolgon tulajdonjog, magával a birtokbavétellel nem, hanem a találással való tulajdonszerzés szabályaival szerezhető, mely eljárást a Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. tv.) szabályozza.
Ennek értelmében, ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart. Fontos feltétel tehát, hogy határozottan ki is kell jelentenünk a leadáskor az igényünket a talált dolog tulajdonjogára, vagy az annak értékesítése esetén befolyt összegre, erről a nyilatkozatról a jegyző igazolást ad ki. További feltétel, hogy meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa. Legvégül elengedhetetlen az is, hogy a dolog tulajdonosa a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a megtalált tárgyért nem jelentkezik.
A találástól számított nyolc napon belül a megtaláló köteles a dolgot annak elvesztőjének, tulajdonosának vagy a dolog átvételére jogosult személynek átadni. Abban az esetben, ha a találó az említett személyek egyikét sem ismeri, a dolgot a találástól számított nyolc napon belül, a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles átadni.
Azért is fontos megjegyezni a 8 napos határidőt, mert, ha tulajdonos nem tudja visszakapni a dolgot, a megtaláló a tulajdonossal szemben kártérítési felelősséggel tartozik. Ha pedig a dolgot magának megtartotta, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszatérítési kötelezettsége is keletkezik.
Azt követően, hogy a talált dolgot a találó a jegyzőnek átadta, a további eljárás kétféle módon alakulhat, aszerint, hogy az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható-e? Amennyiben igen, úgy a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak. Ha viszont az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, úgy a jegyző a dolgot annak átadásától számított három hónapig megőrzi. Ha a jogosult a nyitva álló határidőn belül nem jelentkezik, a dolog további sorsa a találónak a dolog átadásakor tett nyilatkozata szerint alakul. Ha a találó úgy nyilatkozott, hogy a dolog tulajdonjogára igényt tart, a jegyző a három hónap elteltével kiadja neki a dolgot.
Amennyiben a megtaláló nem tart igényt a dolog tulajdonjogára, abban az esetben a jegyző a talált dolgot értékesíti. Amennyiben ezek után, de még a találástól számított egy éven belül jelentkezik a tulajdonos, úgy a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Ha nem jelentkezik, a vételár az államot illeti meg.

Bizonyos dolgokat ugyanakkor, azok speciális jellegére tekintettel, nem a jegyzőnek kell átadni. Így például: lőfegyver, lőszer, robbanóanyag vagy a közbiztonságra veszélyes egyéb dolog találása esetén ezeket a dolgokat a rendőrségnek kell átadni. Ezeken tulajdonjogot szerezni találás útján sem lehet.
Van egy nagyon érdekes kivétel is az általános eljárási rendhez képest, ez pedig a kincstalálás. Ha valaki kincset talál, tehát olyan értékes dolgot, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment. Ebben az esetben a találó a talált dolgot köteles az államnak felajánlani. Amennyiben az állam a dologra igényt tart, megszerzi annak tulajdonjogát, azonban a találót a dolog értékéhez mérten megfelelő találódíj illeti meg. Ha az állam nem tart igényt a talált dologra, annak tulajdonjogát a találó szerzi meg. Mit is jelent a találódíj? Az a becsületes megtaláló, aki ezt az egész eljárást, fáradtságot, időt nem kímélve véghez viszi, és a tényleges tulajdonos jelentkezik az elveszett tárgy átvételére, nagyobb értékű talált
dolog esetén, méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa. A díj mértékét a törvény pontosan nem határozza meg, de a bírói gyakorlat a forgalmi értékének 10 százalékában szokta megállapítani.
Összefoglalva, a talált dolgok tulajdonjogának megszerzése jogilag megalapozott és szabályozott folyamat. A törvény a tulajdonosok védelmét és a találók jogait is figyelembe veszi, így biztosítva a tisztességes eljárást. Elengedhetetlen lépés a dolog bejelentése, még akkor is, ha pénzösszegről van szó, majd a hatóságok által meghatározott eljárás követése, hogy a tulajdonjog jogilag a találóhoz
kerülhessen.