Döbbenetes: Meggyilkolták Karikó Katalin rokonait

A friss Nobel-díjas Karikó Katalin az Áttörések című könyvében a családjáról ír, amikor a 25. oldalon egy 1934-es tragédiát említ. „Anyuka dédszüleit meggyilkolták. Ennél többet nem tudok. Nem tudom megmondani, ki tette és miért, csak annyit tudok, hogy a Kunhegyesen élő Szász Károlynak és feleségének élete hirtelen és erőszakosan ért véget.”

Dulai Péter író, kriminológus nyomozása során talált erről némi információt. A Magyar Országos Tudósítóban 1943. június 2-án megjelent anyag elolvasása után elmondható, hogy nem csak Karikó Katalin nem tudja, ki/kik követte/követték el az ükszülei sérelmére elkövetett bűncselekményt, az ügy ugyanis felmentéssel zárult. Pontos dátum nem volt, de a kettős rablógyilkosság pár nap eltéréssel éppen 89 éve történt.

Több mint tíz év óta foglalkoztatja a bűnügyi hatóságokat az a két főbenjáró bűnügy, amelynek mindegyike Kunhegyesen játszódott le. Az első eset 1932-ben történt. Egy ismeretlen fiatalember belopózott özvegy Ács Miklósné földbirtokos asszony portájára, megleste, amikor az özvegy asszony kilépett a konyhaajtón, és egy, a folyosón talált ruhát a fejére terített, majd a kezeit összekötözte, belökte a lakás egyik helyiségébe, majd a szobából 2000 pengő készpénzt elrabolt – írta a bejegyzésben.

Továbbá kiderült, hogy a másik bűneset 1934 október havában játszódott le. Ugyancsak egy ismeretlen fiatalember éjszaka behatolt Szász Károly gazdálkodó lakásába, és ott közvetlen közelről Szász Károlyt pisztollyal háromszor fejbe lőtte, majd Szász Károlynét ölte meg ugyancsak pisztolylövéssel. A gazdálkodó házaspár a gyilkos merénylet folytán életét vesztette. A tettes ugyanakkor 3500 pengőt elrabolt.

Az Ács-féle rablási eset után megindult a nyomozás, de holtpontra jutott, a tettest nem tudták kézre keríteni, és így az ügyészség megszüntette a nyomozást. Ez az ügy kilenc esztendőn keresztül szünetelt.

A Szász házaspár rablógyilkossági esetében a gyanú Gonda/Kasza Istvánra terelődött, aki bejáró cseléd volt Szászéknál. Csendőri nyomozás során ez a gyanúsított a kettős rablógyilkosság elkövetését beismerte. A csendőrség huszonnégy pontban foglalta össze azokat a gyanúokokat, amelyek Gonda terhére felmerültek. A gyanúsított azonban hamarosan visszavonta a beismerő vallomását, s mert döntő bizonyíték nem merült fel ellene, az ügyészség megszüntette a további eljárást, és Gondát szabadlábra helyezte.

A csendőrség azonban tovább nyomozott, és a gyanú most már Geszti Miklósra terelődött. 1935, február 15-én letartóztatták, de öt nap múlva ez a gyanúsított is szabadlábra került, és vele szemben is megszüntette a nyomozást az ügyészség. Két évvel később többrendbeli rablógyilkosság és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indult egy Szunyogh Lajos nevű egyén ellen, aki a csendőrségen történt kihallgatása során, de a törvényszéki elmeorvos szakértők előtt is beismerte, hogy a Szász Károly és neje elleni rablógyilkosságnak ő a tettese. A vizsgálóbíró előtt azonban már visszavonta ezt a vallomását és az ügyészség Szunyogh Lajos ellen bizonyítékok hiánya miatt nem emelt vádat.

Eltelt azután négy év, és ezekben az ügyekben semmi új nem történt. 1941. június 17-én egy névtelen feljelentés érkezett a szolnoki ügyészséghez, amely a Szász-féle rablógyilkosság elkövetésével egy Ibolya nevű ügyvédet és egy Horog nevű kocsmárost vádolt, és Geszti Miklóst azzal gyanúsította, hogy a birtokában egy pénzverőgépet őriz. Megindult a nyomozás, és Geszti Miklóst letartóztatták annál is inkább, mert gyanú merült fel ellene, hogy kémkedés bűntettét is elkövette.

Többször kihallgatták, amikor tagadta a kémkedést és a pénzgyártást, de a Szász-féle gyilkosságot magára vállalta. Geszti Miklóst csaknem két héten ál tartó nyomozás után átkísérték a királyi ügyészségre, ott újból kihallgatták, és Geszti Miklós a Szász-féle kétrendbeli rablógyilkosság bűntettét ez alkalommal is töredelmesen beismerte – magyarázta a poszt írója.

1941. október 16-án a vizsgálóbíró elé került, és itt az előző beismerő vallomásait mind visszavonta. Az ügyészség azonban most már vádat emelt ellene az Ács-féle rablómerénylet miatt is, mert ezt a cselekményt is beismerte, valamint a Szász-féle kétrendbeli rablógyilkosság elkövetésével is megvádolta, mint tettest így került az ügy a szolnoki törvényszék elé.

A főtárgyaláson a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Kihallgattak több tanút, de ezeknek a vallomása nem nyújtott elegendő terhelő bizonyítékot a vádlott terhére, aki azzal is védekezett, hogy az előző beismerő vallomásokat kényszer hatása alatt tette.

A bizonyítási eljárás befejezése után a szolnoki törvényszék felmentette Geszti Miklóst az ellene emelt vád alól olyan indokolással, hogy noha gyanúk felmerültek ellene, azonban ezek bizonyító erővel nem bírnak, tehát a vádlottat fel kellett menteni. Elrendelték egyben a vádlott szabadlábra helyezését is.