Rejtélyes eszközök, amelyek a mai napig lázban tartják a fekete kontinenst vizsgáló tudósokat

Egyiptom már az ókori korban is szerepet játszott a pénzügyi innovációban. Az ókori egyiptomiak alkalmazták először a papírpénzt és vezették be a bankszámlák rendszerét. Ezek a forradalmi ötletek lehetővé tettek a gazdasági tranzakciók egyszerűbb lebonyolítását.

A Mali Birodalom uralma (13. század) alatt a matematika és a csillagászat fejlődése hatalmas lendülettel fejlődött. Az afrikai tudósok és matematikusok jelentős előre lépéseket tettek az algebra és a geometria területén. Az ősi mali csillagászok pontosan ki tudták számolni a csillagok és bolygók mozgását, elősegítve ezzel a navigációt és a térképek pontosabb elkészítését. Az ókori Egyiptom, különösen a Nílus-völgyben, jelentős mértékben hozzájárult a matematikához és a tudományhoz. Az egyiptomiak kifejlesztettek egy 10-es számrendszert, amely alapja a modern numerikus rendszerünknek. Fejlesztettek a geometria és a mérnöki munka terén is, amelyek befolyásolták a későbbi építészeti és mérnöki teljesítményeket, így jöhettek létre a piramisok.

A fentieket alátámasztja az fantasztikus felfedezés, amely a tudomány az „Ishango Bone” („Ishango Csont”; jelenleg a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet 19. emeletén található) néven ismer. A csont egy ősi műtárgy, amelyet 1960-ban fedezett fel Jean de Heinzelin belga geológus a Kongói Demokratikus Köztársaság Ishango régiójában. Ez egy csonteszköz, amely a felső paleolit korszakból származik, és úgy gondolják, hogy a holdfázisok számlálására vagy nyomon követésére használták. A csont körülbelül 10 centiméter hosszú, és egy sor rovátkát faragtak bele. Ez a matematika egyik legkorábbi példája, és azt mutatja, hogy az emberek több tízezer éve használnak számolási és matematikai fogalmakat. A mikroszkópokkal végzett legújabb tanulmányok több jelölést mutattak ki, és most már érthető, hogy a csont egyben holdfázisú számláló is. Valószínűleg ezt az eszközt nők használták, ezzel számolták ki a termékenységük ciklusait. Talán afrikai nők voltak az első matematikusok?

Az ókori egyiptomiak élen jártak az égbolt megfigyelésében, és a Sarkcsillagot használták navigációs pontként. Ez a felfedezés lehetővé tette az ősi hajósoknak, hogy biztonságban eljussanak a egyik helyről a másikra még az éjszaka sötétjében is, elősegítve a kereskedelem fejlődését és a kultúrák közötti kapcsolatokat.

Afrika központi szerepet játszott a mezőgazdaság és a technológia legkorábbi fejlődésében. Az az elképzelés, hogy hogy Afrika valamilyen módon elmaradt az emberiség nagyon korai vándorlásai után, teljesen téves. A világ első jelentős gazdasági elmozdulása a takarmányozástól a mezőgazdaságig, egymástól függetlenül Krisztus előtt 10 ezer és ötezer között történt a világ mintegy tucat részén, ezek közül három, különálló afrikai helyszín volt. Ebben az időszakban a technológiai fejlődésben már három fő területen, kerámia, szövés és kohászat, bőven a világ előtt járt Afrika. Bizonyíthatóan afrikai a világ második és harmadik legkorábbi kerámia találmánya, kezdetben Niger-Kongóban, a mai Maliban, Kr. e. 9500 előtt (háromezer évvel a Közel-Kelet előtt!), majd Szudánban, Kr. e. 8500-ban. Találtak leleteket, a kelet-szudáni orsókorongokról Kr. e. 4000-ben, amelyeket a pamutszövetek, a raffia szövéséhez használtak. Az emberi történelem legkorábbi vasmegmunkáló technológiáját, amely Kr. e. 2000-ből származik, a mai Közép-afrikai Köztársaság nyugati részén Kamerunban tárták fel. Ez a technológia később elterjedt a Szaharától délre eső Afrikában. Bizonyítható, hogy az afrikaiak ebben az időben már meleg kemencéket használtak szénacél előállításához

Afrika a történelem nagy részében a világkereskedelem fontos része volt. Bizonyítható, hogy Afrikában Kr. e. 4000 és 500 között legalább tizenegy élelmiszernövényt és egy fontos állatot, a szamárt háziasítottak. A Kr. e. harmadik évezredre például gyöngyköles, cirok, ujjköles és tamarind szállítmányok érkeztek Indiába, nagyjából ugyanabban az időben a cirok jelentős növénnyé vált Észak-Kínában.

Kr. e. 1800 és 1000 között a szudáni régióban létrehozták a távolsági kereskedelem hálózatait, a kézművesek és a kereskedők összekapcsolása révén. Fejlett városok alakultak a dél-mauritániai Tichitt régióban, a gyártás központjában.

Valójában csak a rabszolga-kereskedelem fejlődésével kezdett csökkenni az afrikai részvétel a globális kereskedelmi hálózatokban. Az őskori Afrikában létrejött találmányok sorát még sokáig lehetne folytatni.

Azonban bármilyen meglepő is a jelenkorunk találmányai közül is számtalan Afrikából származó példát tudunk felsorolni. Afrikában fejlesztették ki a Cardiopad technológiát: az elmaradott közúti infrastruktúra miatt Kamerunban elég nehéz eljutni az orvoshoz. Erre jó a Cardiopad, egy tablet és egy EKG keresztezése, amit akárki használhat, az adatokat pedig az orvos távolról is ki tudja elemezni. A Mubser, egy vakokat és gyengénlátókat segítő navigációs eszköz. A 3D és infravörös felvételeket készítő eszköz gyorsan elemzi a használó környezetét és vezetéknélküli fülhallgatón keresztül jelzi is azt. Mellocabs-rendszer, a dél-afrikai ötletes megoldás a nagyvárosi dugók problémájára. A jellemzően rövid távú utazásokra tervezett elektromos biciklitaxi egy high-tech csoda, hidrogéncellás akkumulátorát pedálozással lehet újratölteni. A Saphonian szélerőmű rendszer, ahol lapátok helyett vitorlával alakítják át árammá a szelet. Ráadásul az így nyert energiát hidraulikus nyomássá alakítva tárolja. És végül, de nem utolsó sorban az M-Pesa mobilfizetés, amelyet Kenyában indítottak el 2007-ben, forradalmasította a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a mobiltelefon-alapú pénzügyi rendszer fogadja a pénz küldését és szállítását, valamint a számlák fizetését a világ számos részén.

Afrika tehát nemcsak az emberiség bölcsője, de a kreativitás és innováció forrása is. Az itt született találmányok és ötletek nemcsak az afrikai népeket gazdagították, hanem a világ számos pontjára szállították a civilizáció fejlődéséhez szükséges találmányokat. Az afrikai elszántság és találékonyság folyamatosan gazdagítja a világot, és továbbra is ösztönzi az emberi gondolkodást, és tudományt. A jövőben is érdemes figyelni arra, hogy a világot milyen újabb meglepő találmányokkal lepik meg az afrikai innovátorok.