Kommunista éra a Muravidéken

Folytatódott szlovéniai nemzettestvéreink lapjában a helyi magyarság sorsának bemutatása. Mint a Népújság friss cikkéből kiderül, ezúttal az 1948-ban dúló propaganda és kisebbségvédelem került a fókuszba. A második világháború utáni egypártrendszer hatalomgyakorlását, a felvetődő fontosabb társadalmi kérdések és problémák lényegét jól tükrözik a kommunista párt éves – járási és köztársasági szintű – konferenciáin lefolytatott viták.

Az írásból egyebek mellett kiderül, a térségben 1947 végén még csak nagyjából száz párttagot tartottak számon a járás területén, ám 1948 őszére e mutató már meghaladta a háromszázat. Az érintettek között 187 fő munkás státusszal rendelkezett, harmincöten a mezőgazdaságban tevékenykedtek, hatvanhatan hivatalnokok míg kilencen iparosok voltak. Nemzetiségi megosztottság tekintetében a párttagok közül 231 szlovén, negyvenhat horvát, tizenegy szerb, két cseh, egy ruszin – és mindössze hat magyar akadt. Utóbbi jól bizonyítja az őshonos közösség elszigeteltségét. A magyar nemzetiségű párttagok aránya kellemetlen volt a járási vezetőknek, emiatt az átlagosnál intenzívebb toborzást javasoltak a köreikben.