Ukrajna Európa egyik legnagyobb szélerőművévé kívánja tenni Csernobilt

A német NOTUS Energy vállalat a közelmúltban szerződést írt alá Ukrajna Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumával, hogy megvizsgálja a szélenergia fejlesztésének lehetőségét a csernobili elzárt zónában. A találkozón jelen volt Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki az orosz invázió óta negyedszer járt Ukrajnában.

„Baerbock külügyminiszter látogatásának egyik fókuszában ezért azok az intézkedések állnak, amelyeket Ukrajna a lakosság [energia]ellátásának biztosítása és védelme érdekében tesz, nem utolsósorban a közelgő télen” – írta a német külügyminisztérium egy bejegyzésben.

„Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború közepette a csaknem negyven évvel ezelőtti nukleáris baleset által érintett terület így a tiszta, klímabarát energia szimbólumává válhat, amely Kijevet zöldárammal látja el” – tette hozzá a minisztérium a leendő szélerőműparkról.

Ha a terv megvalósul, Csernobil a hírek szerint Európa egyik legnagyobb szárazföldi szélerőművévé válhat.

A NOTUS nemrégiben végzett felmérése szerint a terület 1000 megawattnyi szélenergia előállítására alkalmas, ami elegendő ahhoz, hogy a Csernobiltól 150 kilométerre fekvő Kijevben mintegy 800 ezer háztartás áramellátását biztosítsa.

A fosszilis tüzelőanyagokról való leválás mellett ez a lépés segíthet Ukrajnának abban, hogy energiaigényét tekintve önellátóbbá váljon. A Szovjetunió felbomlását követően Ukrajna fosszilis tüzelőanyag-import tekintetében nagymértékben függött Oroszországtól, de a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború (nyilvánvalóan) felborította ezt a kapcsolatot.

„Egy ilyen méretű szélerőműpark jelentősen hozzájárulna a megújuló energiák ukrajnai elterjedéséhez, és erősítené az ukrán energiaellátás függetlenségét és decentralizációját” – mondta a NOTUS energiacsoport ukrajnai projektfejlesztő cégének, a NOTUS energy Ukraina LLC-nek az ügyvezető igazgatója egy nyilatkozatban.

A csernobili atomerőmű 1986. április 26-án vált a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínévé, amikor a reaktor tervezési hibáinak és a biztonsági teszt során elkövetett kezelői hibák katasztrofális kombinációja reaktorrobbanást okozott.

Ez a veszélyes radioaktív anyagok ellenőrizetlen kibocsátásához vezetett, ami arra kényszerítette a hatóságokat, hogy a környező területen és a közeli Pripjat városában élő több mint 120 ezer embert kitelepítsenek. Az atomerőművet a mai napig 2600 négyzetkilométeres (1000 négyzetmérföldes) tilalmi zóna veszi körül, amely a radioaktív szennyezés miatt nagyrészt mentes az emberi tevékenységtől.

Ukrajna már korábban kifejezte érdeklődését a csernobili hulladékvidék megújuló energiaforrásként való hasznosítása iránt. Az atomerőmű megsemmisült reaktorának közelében 2018-ban új naperőműparkot nyitottak, amely 3800 panelből áll, és 2000 háztartás számára termel energiát. Most, hogy Ukrajna újabb kihívásokkal néz szembe, úgy tűnik, hogy ezek a tervek megfiatalodnak.

„Már a teljes körű invázió előtt is voltak stratégiai terveink arra, hogy a [csernobili] övezetet helyreállítási övezetté alakítsuk át. A háború nem változtatta meg őket, csak ideiglenesen felfüggesztette” – mondta Olekszandr Krasznolutszkij, Ukrajna ökológiai miniszterhelyettese a Kyiv Independent napilap szerint.

„A NOTUS energyvel való partnerség pozitív példa a nemzetközi befektetők számára, hogy a kirekesztési övezet vonzó és ígéretes terület a megújuló energia és más környezetbarát technikai megoldások fejlesztésére.”