Krónika
„Senkit nem mertek mellém tenni!"
29 éve él magánzárkában a százhalombattai rém
Életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti a négy lány meggyilkolása miatt elítélt százhalombattai rém. Balogh Lajos már teljesen elszakadt a társadalomtól.
– 29 éve magánzárkában élek, de már nem érzem magamat magányosnak. Nincsenek szocializációs vagy kommunikációs problémáim. Nem vagyok agresszív, senkivel sem kötekszem, de zárkatársat már nem tudnék elviselni. A börtönben nem válogathatjuk meg, hogy kivel zárnak össze, és még csak nem is kérhetem, hogy mellém csakis művelt, értelmes embert költöztessenek. Ez nem kívánságműsor – mondta a gyilkos.
Balogh két évvel korábban is azt mondta, hogy voltaképpen nincs igénye társaságra, mert jobb neki a teljes egyedüllét.
– Amikor 1995-ben lebuktam, még vágytam a társaságra, de senkit nem mertek mellém tenni, mert azt gondolták, hogy pszichopata elmebeteg vagyok, aki képes bárkire rátámadni. Akkor tehát nem lehetett társam, amit nehezen viseltem.
Jó ideig klausztrofóbiás voltam, de abból kigyógyultam
– mesélte az elítélt. A kérdésre, hogy vannak-e a rácsok mögött barátai, kifejtette: börtönben még sosem kötött ilyen emberi kapcsolatot.
– Azt mondanám, hogy inkább haverjaim vannak, akikkel szívesen beszélgetek. Ők különböző bűncselekmények miatt ülnek. Van köztük szimpla és többszörös gyilkos, tolvaj, rabló. Akad, aki összesen másfél évet kapott, és olyan is, akinek már csak fél éve van hátra – mondta Lajos.
Magát se engedné ki a börtönből
A sorozatgyilkos ügyét 2025-ben veszik elő legközelebb. Akkor döntenek a feltételes szabadlábra helyezéséről, ám az elítéltnek nincsenek illúziói.
– Úgy vélem, nem létezik olyan bíró, aki vállalná a kiengedésemmel járó kockázatot. A felülvizsgálat nekem annyit jelent, hogy elvesznek 10 percet az életemből, amíg kimondják, hogy maradok. Feleslegesnek tartom ezért kifényesíteni a cipőmet.
– Soha nem gondoltam úgy a szabadulásra, mint realitásra, elfogadtam, hogy a számomra a börtön jelenti a végállomást, hiszen tettem is érte. Ha egy nap mégis bejelentenék, hogy megkapom az esélyt a kinti életre, nyilván nem kapaszkodnék a börtönkapuba – fogalmazott Balogh Lajos.
Az elítélt olyannyira elfogadja a helyzetét, hogy állami kártérítést sem követelne a börtönkörülmények miatt.
– Soha nem adnék be kárigényt, és ezért több fogvatartott is hülyének tart. Felfoghatatlannak tartom, hogy valaki, aki megölt négy embert, az áldozatok hozzátartozói adójából pénzt kapjon.
Hogy mi hiányzik a négy ember megöléséért elítélt Balogh Lajos életéből? Pont azok a dolgok, amelyek a szabadok számára annyira hétköznapiak, hogy szinte észre sem veszik.
– A kinti világban az emberek oda mennek, ahova akarnak, és ha nem szimpatizálnak valakivel, egyszerűen kikerülik. Ha a börtönudvaron odalép hozzám valaki, akit nem kedvelek, muszáj meghallgatnom, hiszen össze vagyunk zárva. A börtönben nem olyan ételt veszek magamhoz, amit szeretnék, hanem olyat, amilyet kapok. Én csak álmodozom arról, hogy a 40 fokos melegben elnyalok két gombóc fagylaltot
– árulta el a bűnöző.
Így él a börtönben a sorozatgyilkos
Balogh cellájában televízió, ágy, asztal, szekrény, ruhaszárító, toalett és egy csap található. Arra, hogy főzzön magának, esélye sincs, hiszen a tényleges életfogytiglanra ítélt rabokkal ellentétben az ő zárkájában nincs rezsó:
– Ételt én még sosem vettem a börtönben. Nem azért, mert nem tehetném meg, hanem azért, mert elfogadtam a körülményeimet. Nem lettem igénytelenebb, mint odakint, de tudomásul vettem, hogy ez nem egy hizlalda, itt nem fognak bélszínt felszolgálni.
Lajos a börtönboltban a múlt hónapban tisztasági szert vásárolt 5500 forintért, így már csupán 2500 forintja maradt a keresetéből. A maradékot tejre, csokoládéra és mogyoróra költötte.
– Amióta bent vagyok, nem dohányzom és nem kávézom. Nincs káros szenvedélyem. 9 éve szenvedek egy krónikus betegségben, ami korlátozza a kifutási időmet, de nem szeretném magamat sajnáltatni, és azt sem, hogy arról szóljanak a hírek, hogy például egy évem van hátra.
Balogh az interjú során végig maszkot viselt. A pandémia idején bevezetett szabály már nincs érvényben, de retteg a kórokozóktól, ezért elővigyázatosságból eltakarja az arcát, ha találkozik valakivel.
Még nem létezett a tényleges életfogytiglan
Balogh Lajost négy fiatal lány meggyilkolásáért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, miután 1995 januárjában őrizetbe vették. Ez akkor azt jelentette, hogy 25 év letöltése után megvizsgálják az esetleges szabadlábra bocsátása lehetőségét. A rémtettei idején még nem létezett a tényleges életfogytiglan, ami ezt az eshetőséget hivatott kizárni, és a jogtudósok szerint kifejezetten azok számára vezették be, akiket valószínűleg halállal sújtanának, ha ezt a büntetési nemet a rendszerváltozáskor nem törölték volna el. A százhalombattai rém a börtönben rátámadt egyik rabtársára, amiért újabb 5 éves szabadságvesztést szabtak ki rá. Ebből következik, hogy leghamarabb 2025-ben állhat a büntetés-végrehajtási bíró elé. Balogh Lajos korábban az apja megölését is magára vállalta, de azért sohasem ítélték el.
