Mórról a világ tetejére

A köztársasági elnök is szavakba öntötte elismerését: „Micsoda büszkeség! Szívből gratulálok Krausz Ferencnek a fizikai Nobel-díjhoz! És még csak kedd van” – írta Novák Katalin.

Óriási dolog, hogy a Nobel-díj bejelentések első két napján magyar tudósokat ismertek el, Karikó Katalin biokémikus után Krausz Ferenc fizikust is – mondta Csák János kedden.

A kulturális és innovációs miniszter kiemelte: Krausz Ferencnek az atomon belüli részecskemozgások mérése terén elért kutatási eredményei azért is rendkívül fontosak, mert bármely tudományterületen használhatók, hiszen egész világunk atomokból áll.

„Krausz Ferenc már a 2000-es évek legelején komoly eredményeket ért el az attoszekundumos fényimpulzusok mérése terén. A fizikus az orvosdiagnosztika irányában indult el az atomon belüli részecskemozgások méréstechnikájában, amelyet a német Max Planck Kvantumoptikai Intézet, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a magyar kormány együttműködésében 2019 óta egy nagyszabású program támogat. Ennek keretében a magyar professzor idejének jelentős részét Magyarországon tölti” – hangsúlyozta Csák János.

Hozzátette: Krausz Ferenc magyarországi kutatásainak a remények szerint szabadalmi és termékeredményei egyaránt lesznek.

A két új magyar Nobel-díjasról szólva megjegyezte: a két tudós megközelítése a saját területén sok tekintetben hasonló. „Van egy zseniális gondolatuk, azt technikailag képesek tudományosan igazolni, utána pedig alkalmazni, hogy abból szabadalom és piacra kerülő termék legyen. Karikó Katalin esetében ez a vakcina volt, Krausz Ferencnél bizonyos betegségek előrejelzésére számíthatunk. Mindkét esetben olyan tevékenységről van szó, amely javítja az emberiség életminőségét” – mondta a kulturális és innovációs miniszter.

Csák János különlegesnek nevezte, hogy Krausz Ferenc kutatási eredményeinek kiértékelését mesterséges intelligencia segítségével végzik, így a nagy tömegű adatból olyan eredményekre juthatnak, amelyet emberi léptékkel szinte lehetetlen lenne megoldani.

Krausz Ferenc és két díjazott társa fizikai Nobel-díjjal elismert felfedezésével „lefényképezhetjük” az elektronokat, ami hatalmas lépés lehet a betegségek megelőzésében – mondta a Magyar Kutatási Hálózat elnöke kedden az MTI-nek.

„Óriási eredmény, hogy a magyar fizikus kutatási eredményeivel, a világ lehető legrövidebb idejű fényimpulzusainak segítségével atomokat tudunk megvilágítani. Ezzel gyakorlatilag le tudjuk fényképezni az elektronokat, és azok helyzetét az atomon belül” – hangsúlyozta Gulyás Balázs.

Stockholmban kedden jelentették be, hogy a Németországban élő Krausz Ferenc és két francia fizikus, az Egyesült Államokban dolgozó Pierre Agostini és a Svédországban tanító Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke szerint a felfedezéssel olyan állapotait tudjuk feltérképezni az anyagnak, az atomoknak, a molekuláknak, amelyekre eddig nem voltunk képesek.

„Ennek egyik gyakorlati alkalmazása, hogy az emberek egy csepp véréből úgynevezett molekuláris ujjlenyomatot tudunk levenni. Egy nagyon rövid impulzus ráenged erre a vércseppre egy lézerfényt, és az abból visszajövő molekuláris fénykép, ami ez alatt az attoszekundum alatt készül, kirajzolhatja, hogy normális vagy beteg ez a molekuláris ujjlenyomat” – magyarázta Gulyás Balázs.

Mint megjegyezte, Krausz Ferenc komoly segítséget nyújt ahhoz, hogy Magyarországon is kiépítsenek egy óriási biobankot, hasonlóan számos fejlett országhoz, köztük az Egyesült Királysághoz, Japánhoz, Dél-Koreához, Szingapúrhoz, Tajvanhoz.

„Ezekben a biobankokban emberektől levett vért, biológiai és antropometriai adatokat, mágneses rezonanciával készült képeket tárolnak, amelyekből számos vizsgálat elvégezhető” – fejtette ki a tudós.

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan „vakunak”, amellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet – mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást – mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, amelyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik – emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe – mondta Szabó Gábor.