Gyilkos növények

Szépek, ám a szépségük megtévesztő. Van olyan növény, amihez elég csak hozzáérnünk, hogy valami negatív következménye legyen.

Az egyik leglátványosabb nyomot a csalán hagyja. A csaláncsípés fehéres vagy kissé piros, viszkető, szabálytalan alakú duzzanatokat – esetenként hólyagokat – eredményez bőrünkön. A kiütések miatti fájdalom pár perctől akár több napon át is tarthat szervezetünk érzékenységétől függően. Ám ezek a csípések nem veszélyesek. A csalán nem tartozik a mérgező növények közé. Pont ellenkezőleg számtalan gyógyászati termékben megtalálható. Már a római katonák is ostorozták magukat vele, manapság pedig a reumát és a köszvényt is csalánnal kezelik, sőt, premenstruációs területeken is alkalmazzák.
Reumatikus panaszok esetén csak meg kell csapkodni csalánnal a fájó testrészt.

Szinte minden kertben megtalálható a leander, de kevesen tudják, hogy ez a növény mérgező, amelynek minden része erős glikozidokat és alkaloidákat tartalmaz. Fejfájást, hasmenést, hányást vagy bőrreakciókat, súlyos esetben keringési zavart, szívbénulást okozhat.

A nadragulya szédülést, kettős látást okoz, 3-4 szem már mérgező adag egy gyereknek. Hiába tartozik a mérgező növények közé pupillatágító hatása miatt régen szépítőszerként használták, a gyógyszeripar ma is hasznosítja.

A ricinus olaját a gyógyszeriparban használják, a méreganyagot kivonva belőle. Gyerekeknél már 1-2 szem is halálos lehet. Torokégést, hasmenést, hányást, majd légzési, máj-, vese- és szívelégtelenséget okozhat.

A fekete hunyor minden része mérgező. Glikozidokat tartalmaz, amelyeket a gyógyászatban hánytató és hashajtó hatásukért használnak.

A közönséges tiszafa hiába mutatós dísznövény veszélyes. Izomremegést, nehézlégzést, ájulást, gyors szívelégtelenséget okoz. Hatását jól mutatja, hogy a kemoterápiában használják a sejtosztódást gátló anyagait egyes daganatoknál.

Az aranyeső minden része, de különösen termése mérgező. Hatására megjelenhet égő érzés a szájban, nyelési fájdalom, szédülés, szapora szívverés, hányinger, hasfájás, hányás, remegés izomrángás.

A sisakvirágokat a mérgek királynőinek is nevezik. A konitin tartalma mérgező, még bőrrel érintkezve is, hólyagokat okoz. A mérgezés tünetei a láz, a hányás, a görcsök, a bénulás, a szédülés, a légzés és pulzus leállása.

A csattanó maszlagot ma már a gyógyászatban is kevés területen használják, mivel kicsi a határ a gyógyászati és a káros adag között. 15 szem mag már halálos adag a gyerekek számára.

A gyöngyvirág, amit sokszor összekevernek a levele miatt a medvehagymával rendkívül mérgező képességét a szívglikozidok és szaponinok adják, amelyek rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést eredményeznek. A gyógyászat ezeket a hatóanyagokat ízületi bántalmak ellen és szívgyógyszerekben használja.