Krónika
A rejtélyes expedícióról készült kísérteties festmény miatt lett öngyilkos a diák
A festményt le kellett takarni egy brit zászlóval
A HMS Erebus és az HMS Terror 1845 május 19-én indult útnak az angliai Greenhithe-ből 134 fővel. Az expedíciót Sir John Franklin vezette, aki nem az első jelölt volt a feladatra, ám mivel senki sem vállalta a hajmeresztő küldetés vezetését a brit kapitány kapta meg a feladatot.
1845 július 26-án a Disco szigeten még megállt az expedíció, készleteiket feltöltötték, majd tovább indultak. Többé európai lakos nem látta a két hajót és utasaikat. A további események nagyon rejtélyesek és az elmúlt közel két évszázad alatt sem sikerült minden információt megfejteni.
A legénység 1845 telét a Beechey-szigetnél töltötték, majd a tavasz beálltával tovább indultak. A tél során hárman életüket vesztették, akiket eltemettek, évekkel később egy kutatócsoport meg is találta nyughelyüket.
A két hajó a Vilmos király sziget felé hajózva jégbefagyott, amiből többé nem szabadultak. A legénység a felhalmozott készletekből élt, de három évvel az indulásuk után úgy döntöttek, hogy elhagyják a hajókat és elindulnak gyalog. Élve senkit sem láttak többé. A kapitány még a hajón életét vesztette. A tragikus véget ért expedíció után több kereső csoport is indult, akik a Vilmos király sziget nyugati partján több sírt, kőhalmot és táborhelyet is találtak. Régészeti leletek szerint a csapat életben maradt tagjai 400 kilométert tettek meg gyalog, de lakott területre egyik tagja sem ért a legénységnek.
A megtalált holttestek alapján kimutatták, több betegséggel is küzdhettek a legénység tagjai. A felhalmozott konzervek nem záródtak rendesen, a dobozokban rengeteg ólom volt, ami megmérgezte az ételeket. A hajókon kiépített vízcsövek szintén ólomból készültek, így a legénység tagjait az ivóvíz is mérgezte. Mivel az élelmiszert nem merték használni, valószínűleg kannibalizmusra kényszerültek, amit a talált csontok is bizonyítanak. A megtalált leletek között volt darabolt csont, de olyan is, amelyikből megállapították, hogy megfőzték őket.
A megtalált holttestek vizsgálatakor tuberkulózist, tüdőgyulladást és ólommérgezést állapítottak meg.
A tragikus kimenetelű expedícióról több könyv, film és festmény is készült. Az egyik legnagyobb port kavart mű Edwin Henry Landseer festménye, amin két medve látható, amint marcangolják a hajón találtakat. A jobb oldali jegesmedve szájában csontok vannak, amik feltételezhetően a legénység maradványaira utalnak. A festő a kép elkészülte után megbolondult, bár egyes feltételezések szerint már a mű elkezdése előtt is problémák voltak az elméjével.
A festmény az Ember tervez, Isten végez (Man Proposes, God Dispoes) címet kapta. A képet az University of London, Royal Hollowayben állították ki, ahol rengeteg misztikus történést tulajdonítottak neki. A vizsgázók féltek a képtől, sokan a bukásukat is az átoknak tudták be. Végül annyi panasz érkezett a képre, hogy a vizsgák idejére mindig letakarják egy brit zászlóval. A legtragikusabb esemény az 1970-es évekhez köthető, amikor egy diák öngyilkosságot követett el, egy ceruzát szúrt a saját szemébe, aminek következtében elhunyt. Utolsó üzenetében azt írta: a jegesmedvék akarták, hogy megtegyem.
