Ajtótámaszként használták a kődarabot, a tudósok is megdöbbentek, amikor kiderült, mi az

„Rögtön láttam, hogy ez valami különleges – magyarázta Mona Sirbescu, a Central Michigan University (CMU) geológusa 2018-ban, miután megvizsgálta a tárgyat. – Ez a legértékesebb példány, amelyet valaha életemben a kezemben tartottam, mind pénzügyileg, mind tudományosan.”

A Michigan állambeli Grand Rapidsban élő David Mazurek megkérdezte Sirbescut, hogy megvizsgálna-e egy 30 éve nála lévő követ, hátha meteoritról van szó. Sirbescu számára ez a kérés nem számított szokatlannak, de a vizsgálatok általában nem hoztak izgalmas eredményt.

Ez alkalommal azonban más volt a helyzet. Nemcsak, valóban űrszikla volt, de ráadásul különleges is.

Az Edmore-meteoritnak becézett objektum egy nagy vas-nikkel meteorit, amely jelentős mennyiségű, mintegy 12 százalék nikkelt tartalmaz.

Önmagában az is külön történet, hogy a meteorit hogyan került Mazurek birtokába. Sirbescu elmondása szerint, amikor Mazurek 1988-ban megvásárolt egy farmot a michigani Edmore-ban, az előző tulajdonos körbevezette a birtokon, és meglátott egy nagy, furcsa kinézetű követ, amelyet egy fészer ajtajának kitámasztásához használtak.

Amikor Mazurek megkérdezte az előző tulajdonost a szikláról, azt mondta neki, hogy az ajtótámasz valójában egy meteorit. A férfi elmondta még, hogy az 1930-as években ő és az apja látták, amint a meteorit éjszaka a birtokukra hullott, „és fene nagy zajt csapott, amikor becsapódott”. Másnap reggel megtalálták a krátert, és kiásták a meteoritot az újonnan kialakult árokból. Még mindig meleg volt, mondta. A legőrültebb rész? A férfi azt mondta Mazureknek, hogy mivel a meteorit az ingatlan része volt, mostantól az övé lesz.

Így Mazurek 30 évig megtartotta az űrsziklát, és továbbra is ajtótámaszként használta – kivéve azokat az alkalmakat, amikor a gyerekei elvitték a követ az iskolába, hogy megmutassák, és elmeséljék a történetét.

Végül észrevette, hogy az emberek pénzt keresnek a meteoritok kisebb darabjainak megtalálásával és eladásával, ezért úgy gondolta, fel kellene becsültetnie az óriási sziklát.

Ilyenkor jellemzően az történik, hogy a meteoritokat vagy eladják, és kiállítják egy múzeumban, vagy eladják gyűjtőknek és viszonteladóknak, akik profitra vágynak” – mondta Sirbescu.

Végül Mazurek 75 000 dollárért eladta a meteoritot a Michigan Állami Egyetem Abrams Planetáriumának, és a bevétel 10 százalékát a CMU föld- és légkörkutatási tanszékének ajánlotta fel, ahol Sirbescu azonosította a kőzetet.