Krónika

A tavalyi mélypont után idén bizakodóbbak a haltermelők

Tavaly a nagy meleg és a tartós szárazság okozott gondot, idén csak a forró napok

Tavaly a nagy meleg és a tartós szárazság okozott gondot, idén csak a forró napok. Az elmúlt 10 nap volt az idei nyár legmelegebb időszaka, a víz hőmérséklete csaknem 30 fokos volt, és ilyenkor a halak a felszín közelében „pipálnak” – mondták a szakemberek, olvasható a pecaverzum.hu-n.

A tavalyi mélypont után idén bizakodóbbak a haltermelők
A halastavakban jellemzően október közepétől november közepéig kezdik meg a lehalászást
Fotó: MH

A teol.hu cikke szerint tavalyi évhez képest jobb helyzetben vannak a halastavak gazdái, hiszen az év elejétől egészen a nyár közepéig időről időre jutott csapadék is a tavakba.

A Bonyhád melletti Széptölgyesen két halastava is van a Pannónia Mezőgazdasági Zrt-nek, a 10–20 hektáros nagy tavakban idén közepes „termést" várnak – nyilatkozta Fördős József ágazatvezető.

– Jól indult az év, januárban, februárban csaknem száz milliméternyi esőt kaptunk, és a záporos időszak tavasszal és nyáron is folytatódott. Pedig a tavalyi év után már arra is felkészültünk, hogy esetleg a felső tavat elveszítjük átmenetileg, ha idén is aszályos lesz az esztendő – mondta az ágazatvezető.

Szerencsére nem így lett, sőt a felettünk lévő, korábban már kiszáradt kisebb patakok – amelyek a halastavat táplálják – is megteltek.

– A víz mennyiségével tehát idén nem volt gondunk. A nyáron 2 nagyobb hőhullám volt, az egyik júliusban, a másik az elmúlt 10 napban. Pár napig annyira felmelegedett a tó hőmérséklete – közel 30 fokosra – hogy a halak csak pipáltak a vízben. Ilyenkor kevesebb az oxigén a vízben, és a halak táplálkozása is visszaesik. Az a szerencse, hogy a takarmány ára is mérséklődött, így összességében átlagos halmennyiségre számítunk – tájékoztatott Fördős József.

Tolna vármegyében egyébként sok kisebb-nagyobb halastó van, például Aparhant, Bonyhád, Váralja, Varsád, Szakadát, Attala és Őcsény környékén.

Az itt élő gazdálkodók is hasonlóan vélekedtek, mint a bonyhádiak. Jelenleg az üzletekben viszonylag magas az ára a pontynak, a legolcsóbb helyen 2000 forintot kérnek kilójáért, de máshol 2400-2600-at.

A halastavakban jellemzően október közepétől november közepéig kezdik meg a lehalászást. A felvásárlási árak szeptember vége felé kezdenek kialakulni.

– Jelenleg azért magas az üzletekben az élő hal ára, mert most kevés az uszonyos, a tavalyi évben gyenge volt a nevelés, a lehalászásig alig van mit értékesíteni – mondta egy másik halastó tulajdonosa.

Szeptembertől lehet látni, körülbelül mennyi halra lehet számítani, és akkor biztosan visszaesnek az árak, mert a kisebb termelők egyből értékesítenek, hiszen nincs hol tárolniuk a halat.

A halászatban kétfelé szakadt az ország, a Tiszántúlon az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket, amelyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást.

A Dunántúlon völgyzárógátas-rendszereket alakítottak ki, itt a halastavak kiszolgáltatottak a szárazság miatt, ha nem esik elég eső.

A vízhiány miatt könnyen kiszáradnak, elpocsolyásodnak a tavak, mondta korábban Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője.

Már tavaly is hektáronként csaknem 3500 köbméternyi víz hiányzott a tavakból. Szerinte a legfontosabb feladat az lenne, hogy a vízmegtartó kapacitásukat növeljék a gazdák, ehhez pedig ki kell kotorni a meglévő tározókat, tavakat.

Kapcsolódó írásaink