Gigászi felfedezés: piramist találtak Kazahsztánban

Tudósok eddig nem várt helyen fedeztek fel új piramist a világban. Ezt a bronzkori piramist nem Egyiptomban, hanem a mai Kazahsztán területén találták. Ez azért is számít óriási felfedezésnek, mert ez az épület szerkezete nem hasonlít semmihez, amit korábban ezen a környéken találtak. Az eurázsiai sztyepp, ahol a mai Kazahsztán is található, központi szerepet játszott a bronzkorban. Ez a Krisztus előtti 3300–1200 közötti történelmi időszak, amikor bronz szerszámok készítése és azok felhasználása volt a jellemző.

A rejtélyes piramis megépítése a Kr. e. 2. századra nyúlhat vissza.

Az egyiptomi piramishoz képest nagy pontossággal épült, viszont ez négyszög helyett hatszögletű. Nyolc darab tizenhárom méteres kősor van a lapok között, és a közepén több kör helyezkedik el.

A tudósok a piramis vizsgálata közben meglepő rajzokat fedeztek fel a falakon. Ugyanis a falakra festet képeken több háziállat is megjelent, de leginkább a lovas képek domináltak. Ebből arra következtettek a tudósok és más jelek is arra utaltak, hogy Kazahsztánban akkoriban kezdték el először háziasítani a lovakat.

A lovak háziasítása nagy áttörés volt az emberiség történetében.

Ugyanis a lovak lehetővé tették az emberek számára, hogy nagyobb távolságot tegyenek meg, megkönnyítették az ételek és termékek szállítását. Ebben az időben a „Selyemútnak” nevezték az Euróázsiát átszövő kereskedelmi útvonalat, amely a második századtól a 15. század körepéig működött.

A piramis feltárását követően a tudósok kerámiákat, arany női fülbevalókat és egyéb ékszereket is találtak. Továbbá a rendkívül elterjedt lókultuszt bizonyítja, hogy a kőépület mellett a föld alatt lócsontokat találtak. Ez alátámasztja, hogy az ember rendkívül kötődött ehhez az állathoz.