ENSZ-megbízott: Az ICC-nek emberiesség elleni bűncselekmények miatt kellene felelősségre vonnia az afganisztáni tálibokat

Brown helyi idő szerint kedden az afganisztáni tálibok hatalomátvételének második évfordulóján tartott virtuális ENSZ-sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ország vezetői felelősek a nők és a lányok jogainak legdurvább, leggonoszabb és legvédhetetlenebb megsértéséért a mai világban.

A volt brit miniszterelnök közölte, hogy elküldte az ICC főügyészének, Karim Khannak azt a jogi szakvéleményt, amelyből kiderül, hogy az oktatás és a munkavállalás nőktől és lányoktól való megtagadása nemi megkülönböztetésnek minősül, amely emberiesség elleni bűncselekménynek számít, és amely ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságnak eljárást kell indítania.

Afganisztánban 2021 augusztusában, az amerikai csapatok kivonulása után vették át ismét a hatalmat a tálibok. Ahogyan azt az 1996 és 2001 közötti afganisztáni uralmuk alatt is tették, fokozatosan szigorú törvényeket léptettek életbe, amelyek a többi között magukban foglalták a nők közterületről és edzőtermekből való kitiltását is.

Brown sürgette a nagyobb muszlim országokat, hogy küldjenek akár hitszónokokból álló küldöttséget az afganisztáni Kandahárba, ahol Hibatulla Ahundzáda, a tálibok legfelső vezetője él, hogy oldják fel a nők oktatására és foglalkoztatására vonatkozó tilalmakat, mert ezekről sem a Korán, sem az iszlám vallás nem tesz említést.

A különmegbízott elmondása szerint a fővárosban többen a fiatal lányok oktatási jogainak helyreállítását szorgalmazzák.

A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid egy hétfő esti, az Associated Pressnek adott kabuli interjúban figyelmen kívül hagyta a lányokra és nőkre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos újságírói kérdéseket, majd elmondta, hogy marad a jelenlegi állapot.

Brown azt is közölte, hogy amennyiben a tálibok ismét engedélyeznék a lányok számára a középiskolai és a felsőoktatást, abban az esetben újraindítanák azokat az oktatási segélyeket, amelyeket az iskoláztatási tilalmak bejelentése után megvontak Afganisztántól. Emellett felszólított a nők és lányok jogainak megsértésével kapcsolatos visszaélések és jogsértések nyomon követésére és jelentésére is. Ezen túl szót emelt amellett is, hogy a többi között az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezessen be szankciókat azok ellen, akik személyesen felelősek a nőket és lányokat érintő tilalmakért.

Brown szerint a tálibok által kiadott 80 rendeletből 54 kifejezetten a nők és lányok jogainak csorbítását célozza. Legutóbb megtiltották nekik, hogy egyetemi vizsgákat tegyenek, és nyilvános helyekre, köztük temetőbe menjenek. Azt is hozzátette, hogy az ENSZ és más szervezetek is támogatják a lányok online oktatását, valamint a tálibok elől eltitkolt iskolákban folyó és az ország elhagyására kényszerült afgán lányok taníttatását is.

A különmegbízott elmondása szerint abban a húsz évben, amikor a tálibok nem voltak hatalmon, összesen hatmillió nő vehetett részt az oktatásban, akikből később orvosok, ügyvédek, bírák, de egyes esetekben akár helyi miniszterek is lehettek. „Ma 2,5 millió fiatal lánytól tagadják meg az oktatást, és a következő pár évben további hárommillóan nem fogják befejezni az általános iskolát. „Egy egész generáció tehetségét veszítjük most el" – összegzett Brown.

Az ENSZ Nemek Közötti Egyenlőséggel és a Nők Esélyegyenlőségével Foglalkozó Szervezete (UN Women) vezérigazgatója, Sima Bahous kedden felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kitartóan lépjen fel a változás érdekében Afganisztánban, kiemelve, hogy a tálibok az egész országban széleskörűen és példátlanul korlátozzák a nők és lányok jogait. „A tálibok egy, a nők tömeges elnyomásán alapuló rendszert hoztak létre, amelyet széles körben, jogosan, nemi apartheidként tartanak számon” – mondta. „Felszólítom a tálibokat, hogy gondolják át, és mérlegeljenek, milyen árat kell fizetnie ezért Afganisztánnak a jelenben és a jövőben egyaránt. E kihívások ellenére afgán nők azt is elmondták nekem, hogy nem adják fel, és továbbra is küzdenek az elnyomás ellen” – tette hozzá az igazgató.