Krónika

Egy Duna–Tisza-csatornahálózat menthetné meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól

Az ökológiai katasztrófa csak egy működő Duna–Tisza-csatornahálózattal előzhető meg

Elsivatagosodik a Homokhátság. Az ökológiai katasztrófa csak egy működő Duna–Tisza-csatornahálózattal menthető meg. A katasztrófa áldozatai a természetvédelmi területek, vizes élőhelyek lesznek, amelyet a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése, majd a tanyavilág megsemmisülése és elvándorlás követ – mondja Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere.

Egy Duna–Tisza-csatornahálózat menthetné meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Képünk illusztráció
Fotó: Anadolu Agency via AFP/Marek Molnar

Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere 2017 óta foglalkozik a Homokhátság vízellátásával fórumokon, szakmai rendezvényeken – írja a delmagyar.hu.

„Az utóbbi évtizedekben a klímaváltozás kockázatosabbá tette gazdálkodásunkat, megélhetésünket, különösen a Homokhátságon. A Duna–Tisza-közét az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO 2004-ben a félsivatagi jellegű övezetek közé sorolta. Ennek csaknem 20 éve, azóta már lehet, hogy sivatag lettünk. Az ökológiai katasztrófa csak egy működő Duna–Tisza-csatornahálózattal menthető meg. Ha nem építjük meg ezt a homokháti vízellátó rendszert, ökológiai katasztrófa éri az egész Homokhátságot. Első áldozatai a természetvédelmi területek, vizes élőhelyek lesznek, amelyet a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése, majd megszűnése és a tanyavilág megsemmisülése és elvándorlás követ. Ökológiai Trianon fogja élhetetlenné tenni a Homokhátság jó részét” – magyarázta az alpolgármester.

Elmondta, az évente várható 550 miliméter csapadék minden négyzetméteren 550 liter vizet, hektáronként 5500 köbmétert jelent, amelynek részleges visszatartása enyhíthet a gondokon.

Az Alföldvíz helyi telepén napi 40 köbméter dekantált víz termelődik, ami a Királyhalmi-csatornába csatlakozva hagyja el Ásotthalmot a 200-250 köbméter tisztított szennyvízzel együtt.

„Akkora a talaj vízhiánya, hogy ez az irdatlan mennyiségű napi vízmennyiség 1-1,5 kilométer csatornahosszon mind elszivárog, és nem jut tovább. Mivel a felszíni vízellátásra a kiszáradt belvízelvezető csatornahálózaton keresztül nem számíthatunk és a talajvíz szintje is három-négy méterrel lejjebb ment, maradtak az ásott és fúrt kutak az élet és a gazdálkodás fenntartására. Ezek korlátozására, ellenőrzésére és megadóztatására elrendelt regisztráció ellen küzdöttünk sikerrel” – mondta.

Fackelmann hangsúlyozta, az elsivatagosodást csak a Homokhátságot szegélyező két folyó vizének elvezetésével és visszatartásával lehet elkerülni.

4,4 milliárd forint támogatással már készülnek a Duna–Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt tervei.

Kapcsolódó írásaink