Krónika

A legnehezebb időszakban is ragaszkodnak hobbijukhoz a horgászok

Az aktív horgászok ötöde folyamatosan a magyar tengert választja

Az aktív horgászok ötöde folyamatosan a magyar tengert választja. A tavalyi aszály komoly károkat okozott az ágazatban, a vizekkel ellentétben azonban a horgászok száma alig apadt – mondta Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese, írja a pecaverzum.hu.

Az eddigi legnehezebb horgászéven vagyunk túl az InfoRádiónak nyilatkozó Dérer István szerint. A Mohosz elnökhelyettese elmondta; 2022-ben rengeteg horgászvíz kiszáradt, a halállomány elpusztult, több mint száz víztesten történt ilyen haváriaesemény.

„A horgásztársadalom nem meglepő módon elég rosszul érzi magát hal nélkül, és ha kevés víz van a tógazdaságokban, a haltermelés is visszaesik, ez felhajtja az árakat, kevesebb halat magasabb áron lehet telepíteni, az pedig visszahat a horgászat eredményeire. Tehát láncreakció indul be, és akkor a mezőgazdaság egyéb történeteivel, a magas vízdíjakkal és energiaköltségekkel még nem is foglalkoztunk” – részletezte.

Hogy ehhez képest a 2023-as év felüdülést hozott-e eddig, arról azt mondta, jóval több eső esett, ami biztató az ökológiai egyensúlyra és a haltermelésre nézve is.

„Ennél talán még fontosabb a kényszerűen végrehajtott, jelentős áremelések kapcsán, hogy nagyon óvatosan nyúltunk ahhoz a történethez, hogy a horgászlétszám hogyan alakul; jó hír, hogy a megmaradt horgászok több mint 95 százaléka kiváltotta már az idei jegyeket. Úgy látszik, a horgászok a legnehezebb időszakban is ragaszkodnak a hobbijukhoz, ezt meg kell becsülni, az államnak támogatni kell őket” – szögezte le.

Ma több mint 900 ezer regisztrált horgász van, 600 ezren aktív horgászként rendszeresen pecáznak, közülük 100-120 ezren a Balatonnál teszik ezt folyamatosan vagy alkalomszerűen.

„Jól állnak a számok, 5 százalékon belül maradt a nagyvizek fogási visszaesése, sőt a Dunán emelkedtek is a fogások. Nagyon szépen áll a Balaton is, ott a fejlődés legnagyobb akadálya a parti viszonyok és a csónakos helyek hiánya” – mutatott rá Dérer István.

„A partbeépítés önmagában kizár helyeket, a másik, hogy a közösségi partszakaszok, amelyek rendelkezésre állnak, jórészt az önkormányzatok miatt nem mindig hasznosíthatók. Úgy gondolom, ebben lépni kell. Ha lesz horgászturisztikai támogatás, gondolkodni kell a horgász-csónakkikötők létrehozásán, ami nyilvánvalóan más nagyságrend, mind a balatoni jachtkikötőké” – fejtette ki.

A végcél ezzel kapcsolatban az, hogy minden parthelyen legyen dedikált horgászhely, nagyon reméli, ezek tisztán tartását az illetékesek vállalni fogják.

Kapcsolódó írásaink