Krónika
Mi az az anticiklon, és miért felelős az európai hőhullámért?
Régebben a szép időjárás szinonimái voltak
Ez történik most éppen Európában. Az ember okozta globális felmelegedés kombinációja, amelyet idén az El Niño is masszívan elősegített, néhány intenzív hetet fog eredményezni a kontinens déli részén. A várakozások és a modellek szerint a hőmérséklet számos városban rekordokat fog dönteni – köztük Rómában, ahol a következő két napban több fokkal megdőlhet a 2022 júniusában felállított, 40,7 Celsius-fokos rekord.
A meteorológusok attól is tartanak, hogy az európai kontinens hőrekordja is megdőlhet. A Meteorológiai Világszervezet szerint a jelenlegi európai rekord 48,0 °C , amelyet 1977. július 10-én, Athénban mértek. Ez a rekord a levegő felszíni hőmérsékletének földi állomásokon végzett mérésein alapul, és nem fedi le egységesen a területet.
A műholdas megfigyelések ehelyett azt mérik, hogy a bolygó felszíne milyen meleg lenne tapintásra, és ezek a mérések magasabbak, mint a levegő hőmérséklete. Az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel–3 missziójának sugárzásmérő műszerének múlt hét eleji megfigyelései szerint a szárazföldi hőmérséklet több városban, köztük Rómában, Nápolyban, Tarantóban és Foggiában meghaladja a 45 Celsius-fokot. A szicíliai Etna lejtőin 50 fok feletti hőmérsékletet mértek, és ez nem a lávától származik.
Ez a múlt héten volt – most éri el a hőhullám a maximumát.
Ez a hőhullám nemcsak melegebb, hanem hosszabb is, mint korábban. A legújabb munkák azt mutatják, hogy egyre forróbbak és hosszabb ideig, körülbelül két hétig tartanak. A modellek azt is mutatják, hogy az éghajlatváltozás miatt a legszélsőségesebbek gyakoribbá válnak. Egy olyan szélsőséges hőhullám, amely egy évtizedben egyszer fordulna elő, most párévente egyszer fordulhat elő Dél-Európában.
Tavaly szélsőséges hőhullám pusztított a kontinensen, és a becslések szerint mintegy 60 000 ember halálát okozta. A hőhullámok nemcsak azonnal halált okozhatnak, hanem hosszú távú hatással lehetnek a lakosság egészségére.
2023 júniusa átlagosan a legmelegebb június volt az egész bolygón, és július első hete volt a legmelegebb hét összefüggő nap, amelyet bolygónk az elmúlt 100 000 évben tapasztalt. Az éghajlati válság kezeléséhez bátor intézkedésekre van égető szükség, hogy enyhítsük azokat a hatásokat, amelyeket az ipari forradalomtól napjainkig az üvegházhatású gázok kibocsátása gyakorol bolygónkra.
