Az EP fellépést sürget a megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 489 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 105 tartózkodás mellett elfogadott álláspont szerint új jogszabálynak kell biztosítania az újságírók, a médiaszervezetek, a jogvédők, az aktivisták, a kutatók és a művészek védelmét a megtorlásképpen vagy a megfélemlítésükre, közéleti részvételük akadályozására indított perekkel szemben.

Állásfoglalásukban az EP-képviselők kiemelték, számos esetben a felperes, az alperes és a bíróság nem ugyanabban az országban van. Az is előfordul, hogy a kérdéses közéleti tevékenység eredménye - újságcikk, közösségimédia-poszt, videó, kutatás, műalkotás - több tagországot is érint, illetve online hozzáférhető. Ezekre a helyzetekre gondolva is születnének szabályok - írták.

A javaslat számos biztosítékot irányoz elő a stratégiai perbe fogottak védelmére. A bíróságok például már korai szakaszban elutasíthatják a „komolytalannak” nyilvánított kereseteket, a felperest kötelezve annak bizonyítására, hogy a vád nem megalapozatlan. Amennyiben megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit. Akár bírságot is kiszabhatnak rá. A perbe fogott személy ellenben kártérítésre tarthat igényt többek között az őt ért lelki sérelmekért vagy jó hírneve megsértéséért.

Rágalmazási perekben az alperes illetősége szerinti bíróságnak kell lebonyolítania az eljárást az esetleges részrehajlás elkerülésére. Ha ugyanis a felperes választ bíróságot, azzal adott esetben befolyásolhatja az ügy kimenetelét. A tagállamoknak nem szabad elismerniük a területükön élő magánszemélyekkel és az ott működő vállalkozásokkal szemben unión kívüli országok bíróságai által hozott ítéleteket, ha úgynevezett stratégiai perekben születtek. Emellett lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az alperesek a nemzeti bíróságokon kapjanak kártalanítást.

Az EP-képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy hozzanak létre egyablakos rendszert, ahová a perbe fogottak információkért és tanácsért fordulhatnak.

Véleményük szerint a nemzeti hatóságok feladata, hogy anyagi, jogi és pszichológiai segítséget nyújtsanak a stratégiai perek célpontjainak. Az is elvárás a tagállamokkal szemben, hogy gondoskodjanak a jogászok ilyen tárgyú, megfelelő képzéséről, és a szakmai szövetségeken belül fogadtassanak el olyan szabályokat, amelyek a tagokat eltántorítják az ilyen visszaélésszerű perekben való részvételtől. A tagállamoknak emellett adatokat is kell majd szolgáltatniuk, különösen a bírósági határozatokról. Az Európai Bizottságot pedig egy uniós jegyzék létrehozására kérték fel a képviselők.

A jogszabályjavaslat végső szövegéről szerdán indul egyeztetés az Európai Parlament és a tagállamok között.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új uniós jog a civil szervezeteket, a jogvédőket és az emberjogi aktivistákat abban a kiváltságban részesíti, hogy közéleti részvételük biztosítása érdekében ne lehessen velük szemben pert indítani.

A brüsszeli javaslat értelmében a civil szervezetek nem tartoznának többé a jog hatálya alá, elérkezett tehát az előjogokkal rendelkező NGO-k korszaka - hívta fel a figyelmet.

„Brüsszel ezzel az új uniós szabályozással újra kíván éleszteni egy intézményt, ami nekünk, közép-kelet-európai állampolgároknak a kommunizmus évtizedeiből lehet ismerős: az osztályharcot” - fogalmazott.

A szavazás eredménye világosan mutatja, hogy az európai baloldal képviselői a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alól, és példátlan kiváltságban részesítenék - emelte ki.

A fideszes politikus szerint mindez a kedvezmény azért jár a civilek számára, azért kiváltságosak, mert a nyílt társadalom ügyének képviseletére hivatkoznak. Teszik mindezt választói felhatalmazás nélkül. Ebben a szellemben hozott ítélet soha nem lehet igazságos. Ahol a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás nem tartozik össze, az nem jogállam - tette hozzá a Schaller-Baross Ernő.