Krónika
Elutasított szakértelem és némi woke – borítékolható volt a Titanic-látogató merülőhajó tragédiája?
A hajót és utasait vasárnap óta nem találják
Vasárnap nyoma veszett annak a merülőhajónak, amellyel turistákat szállítottak a Titanic roncsához. A fedélzeten öten utaztak: Shahzada Dawood pakisztáni üzletember és fia, Suleman Dawood; Hamish Harding brit üzletember, pilóta és űrturista; Paul-Henri Nargeolet francia búvár és Titanic-szakértő; valamint Stockton Rush, a merülőhajó üzemeltetőjének, az OceanGate Expeditions vállalatnak az alapító-vezérigazgatója.
A hajót és utasait sajnos azóta sem találják, annak ellenére sem, hogy már több ország parti őrsége és számos mélytengeri munkákra szakosodott vállalat nyújt segítséget a kutatásban, amely a hírek szerint egyre kevesebb eséllyel kecsegtet sikerrel.
Figyelmen kívül hagyott katasztrofális hibák
Az OceanGate-ről a merülőhajó eltűnése óta viszont számos olyan hír látott napvilágot, amelyek arról árulkodnak: szinte borítékolható volt, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a tragédia. A vállalat tengeri műveletekért felelős egyik korábbi igazgatója, David Lochridge már 2018-ban megkongatta a vészharangot.
A Lochridge által elkészített jelentés arról árulkodik, hogy a vállalat tudatosan hagyta figyelmen kívül a legalapvetőbb biztonsági szabályokat. A szakember többek között azt szorgalmazta, hogy az OceanGate vesse alá a Titan nevű merülőhajót egy független szakmai tanúsításnak.
Lochridge arra is felhívta a figyelmet, hogy a merülőhajó ablaka mindössze 1300 méteres mélységig volt tanúsítva, holott a Titanic roncsa mintegy 4000 mélyen fekszik. Az OceanGate akkor úgy reagált Lochridge kritikáira, hogy:
A Titan tanúsítása akár évekbe is telhet, ez pedig „akadályozza a gyors innovációt”.
Egyébként a kötelező tanúsításra vonatkozó szabályokat úgy játszotta ki a vállalat, hogy a merülőhajót nemzetközi vizeken használták. Az OceanGate végül menesztette Lochriget, sőt még be is perelték mondván, megszegte a szerződésében foglaltakat, amikor a „vállalat bizalmas információit megosztotta a hatóságokkal”. A cég tagadta Lochridge minden állítását.
Viszont nem csak Lochrdige fogalmazott meg aggodalmakat a merülőhajóval és a vállalattal kapcsolatban. A Tengertechnológiai Társaság (MTS) 38 tagja közös levelet fogalmazott meg a vállalat vezérigazgatójának, Stockton Rushnak 2018-ban. Az MTS a levelet végül nem hozta nyilvánosságra, ennek ellenére gyorsan eljutott Rushhoz. A szakemberek a levélben arról írtak, hogy a Titan fejlesztését „katasztrofális” hibák jellemzik, valamint arra figyelmeztették a vállalatot, hogy ennek „súlyos következményei lehetnek az iparág minden szereplőjére nézve”.
Azt is hozzátették, „legalábbis félrevezető” az OceanGate marketingje, mivel azt állítja, hogy a Titan megfelel a DNV kockázatértékelő cég biztonsági szabványainak, holott az OceanGate egyáltalán nem tervezte tanúsíttatni a tengeralattjáróját.
A cég erre azt állította, hogy az „innovációs szintjük felette áll az érvényes biztonsági szabályoknak”.
Azóta kiderült: a Titan még a legalapvetőbb biztonsági felszerelésekkel sem volt felszerelve. Walt Hendrick, az amerikai hadsereg búvárokat kiképző programjának korábbi biztonsági koordinátora a Daily Beastnek elmondta: a Titanon nincs olyan jeladó, ami jelzést küldhetne a parti őrségnek, amely alapján megtalálhatnák. Hozzátette, elvileg a merülőhajónak megvan a saját képessége ahhoz, hogy felszínre emelkedjen, vészhelyzetben is, de a rendszerei könnyen tönkremehetnek, ha technikai probléma merül fel.
Voltak rossz előjelek
A Titan problémáiról beszélt annak egyik korábbi utasa is, Mike Reiss forgatókönyvíró, aki négy 10 órás merülésen vett részt az OceanGate-tel, köztük egyet a Titanicnál. Az ABC Newsnak elmondta, a tengeralattjáró minden merülés során elvesztette a kapcsolatot a felszíni hajóval.
Arról is beszámolt, hogy GPS nélkül kellett megtalálniuk a Titanicot.
Reiss elmondta, hogy aláírt egy olyan lemondó nyilatkozatot, amelynek már az első oldalán háromszor említik a halálesetet bekövetkezésének eshetőségét. Hozzátette, a merülőhajó meglehetősen primitív felépítésű, és „csak két propeller hajtja”.
Az ABC Newsnak nyilatkozott Chris Brown marketingmágnás is, aki eredetileg úgy tervezte, hogy részt vesz a vasárnapi merülésen, de biztonsági aggályai miatt végül visszalépett. Megjegyezte, hogy az ilyen esetekben „fontos végiggondolni az összes kockázatot”.
Szakértelem helyett inspiráció és sokszínűség
Stockton Rush a vállalat vezérigazgatója meglehetősen sajátos elveket vallott nemcsak a biztonsági szabályok betartásáról, de a vállalat vezetésről is. Rush egy korábbi interjújában azt magyarázta, hogy:
Nem alkalmaz „50 éves fehér fickókat” – akiknek katonai tapasztalataik vannak – a hajói kapitányaiként, mivel ők nem „inspirálóak”.
„Amikor elkezdtem az üzletet, az iparág régi ismerői azt mondták nekem, hogy őrült vagyok, és még mindig ezt mondják – részben azért, mert azt mondtam, hogy tapasztalatlan pilótákat fogok tengeralattjáróba ültetni – és azt gondolták, hogy őrült vagyok” – mondta Rush, akit cikkünk megjelenésekor még kerestek a hajójával együtt.
A 61 éves férfi azzal folytatta, hogy az iparágban túlnyomórészt jellemzően haditengerészet múlttal rendelkező, ötvenes éveikben járó fehér fickók vannak. „Azt akartam, hogy a csapatunk fiatalabb legyen, hogy inspiráló legyen – fogalmazott. – Ezért tényleg igyekeztünk nagyon intelligens, motivált, fiatalabb embereket bevonni a munkába, mert teljesen új dolgokat csinálunk” – tette hozzá.
Az OceanGate vezérigazgatója azt is elmondta, hogy – szerinte – szükségtelen a szakértelem, mert „bárki képes vezetni a tengeralattjárót egy videójáték-kontrollerrel” –, mielőtt arról beszélt, hogy a sokszínűséget előtérbe helyezte. „És azt is szerettük volna, hogy a csapatunkban sokféle háttérrel rendelkező emberek legyenek” – tette hozzá.
