Krónika

Háborús menekült medvék cammognak át az ukrán–magyar zöldhatáron

Érdemes tudni, hogy a medvék nem keresik az ember társaságát, és hazánkban emberemlékezet óta nem tudunk medvetámadásról

Az Ukrajnában dúló háború miatt a medvepopuláció nyugatabbra költözött, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a vadászok több medvét is észleltek. A szakemberek szerint a medvék biztonságérzetét jelentősen erősítheti az évek óta intenzíven zajló magyarországi erdősítési program – írja a Napi.hu.

Háborús menekült medvék cammognak át az ukrán–magyar zöldhatáron
Háborús menekült medvék cammognak át az ukrán–magyar zöldhatáron (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/dpa/Matthias Bein

A lapnak Gyújtó Attila, Ravasz Róka Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke elmondta: többféle teória létezik arra, hogy miért jelentek meg Magyarországon a medvék. A legvalószínűbb az ukrajnai események miatti nyugatabbra vándorlás, illetve szerepet játszhat az is, hogy Erdélyben és a Felvidéken szűkül az életterük, ott ugyanis egyre többen vannak – olvasható a Napi.hu oldalán.

Magyarországon azért is érezhetik magukat nagyobb biztonságban, mert az Európai Unió és a magyar állam által támogatott erdősítési programnak komoly sikerei vannak, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye erdőiben pedig egyre jobb búvóhelyeket találnak.

Magyarország területének 22 százalékát erdő borítja, és ezzel az arányszámokat tekintve számos uniós tagállamot megelőz. A rendszerváltozás óta pedig 200 ezer hektár új erdő létesült hazánkban.

Gyújtó Attila szerint a programnak bizonyosan szerepe van abban, hogy a szarvaspopuláció robbanásszerű növekedést mutat, ami azért lényegében jó hír.

A vadgazdálkodásnak nincs teendője az ügyben.

A fokozottan védett fajokkal, így a barna medvével is, annak egyedeivel a vadgazdálkodási ágazatnak nincs teendője – szögezte le a Napi.hu-nak az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Földvári Attila rámutatott: a természet védelméről szóló törvény értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”.

A nagyragadozók jelenlétéből fakadó, esetlegesen kialakuló konfliktusos helyzetek, problémák megoldása a hivatalos állami természetvédelem illetékességébe tartozik, amely természetesen tud az állatok jelenlétéről a szóban forgó területen.

Ezzel együtt érdemes tudni, hogy a medvék nem keresik az ember társaságát, és hazánkban emberemlékezet óta nem tudunk medvetámadásról.

A Ravasz Róka területén megjelent nagyragadozókat a vadásztársaság illetékesei – természetesen az egyedek zavarása nélkül – folyamatosan figyelik, igyekeznek követni mozgásukat vadkamerák segítségével vagy a nyomok alapján.

Amennyiben viselkedésük indokolja, természetesen jelezni fogják az érintetteknek, legyen az akár a hatóság, az önkormányzat vagy a lakosság.

Kapcsolódó írásaink

Egyre több a medve

Ā„Nem vagyunk és nem leszünk Európa állatkertje, ezt mindenkinek meg kell értenie”