Krónika

Radikális változást követel egy veterán serpa

A kihalás szélére sodródott az Everest-alaptábor – állapította meg Lhakpa Sonam serpa a Himalayan Timesnak adott interjújában. A 63 éves férfi évtizedeken át kísért hegymászókat, s nemrég teljesítette a hét csúcs kihívást (a hét kontinens hét legmagasabb hegyének megmászását), most pedig arról beszélt, milyenek az állapotok a nepláli Khumbu régióban, és mi mindenen kéne változtatni.

Radikális változást követel egy veterán serpa
Hegymászók a Khumbu gleccseren
Fotó: AFP / Prakash Mathema

Az utóbbi években elképesztő méreteket öltött a környezeti pusztítás, s emiatt kifejezetten aggódik Lhakpa Sonam. A serpa május 17-én mászta meg a Mount Everestet, s bár jól ismeri az alaptábort és a Khumbu régiót, megdöbbentették a látottak.

„Ha nem helyezzük át az alaptábort a jelenlegi helyéről, egy évtizeden belül eltűnik” – jelezte, majd hozzátette: a Khumbu gleccserre a legnagyobb veszélyt a sátrak, az emberi ürülék és vizelet jelentik. A kormány – folytatta – nem ellenőrzi a hegymászókat, így a kereskedelmi expedíciók rendre áthágják még a lazább szabályokat is.

Ebben a szezonban több mint 3000 ember volt, akik két hónapot töltöttek az alaptáborban, és szabad ég alatt végezték a dolgukat. „Képzeljék el, mi folyik az Everest alaptáborban” – hívta fel a figyelmet. „Ez nagy veszélyt jelent az Everest környezetére és a Dudhkoshi folyó vizét fogyasztó, a folyásirányban lakókra nézve is” – hangsúlyozta Lhakpa Sonam.

Szerinte komoly problémát okoz, hogy minden szezonban az expedíciók üzemeltetői kiássák a havat az alaptáborban, hogy elhelyezzék a luxussátraikat, ezzel hosszabb távon jóvátehetetlen károkat okoznak a glecccserben. A serpa úgy véli, muszáj elköltöztetni az alaptábort a jelenlegi helyéről, amit a jövőben legfeljebb előretolt állomásként lenne szabad használni, csapatonként legfeljebb egy-két napig.

Az alaptábor feletti helikopteres repülésekkel is kezdeni kell valamit, azok ugyanis hátrányosan hatna a krioszférára. Kijelentette azt is: a hegymászók számának korlátozása nem megoldás. Megfelelő irányításra és felügyeletre van szükség a kormány részéről, vagyis például arra, hogy a hivatalok egyéni mászóengedélyt állítsanak ki minden hegymászónak, és valamennyiüknek legyen egy serpa vezetője.

Megoldást jelentene szerinte az is, ha emelt összegű „Everest-jogdíjakat” szedne a kormány szemétlerakásért, a helikopterek le- és felszállásáért.

A hátrahagyott sátrak és műanyag flakonok okozta környezeti károkat illetően a serpa azt javasolta, hogy – akár az ENSZ égisze alatt – kutatók vizsgálják meg a biológiailag lebomló sátrak kifejlesztésének lehetőségét, az eldobható műanyag flakonokat pedig be kéne tiltani.

Kapcsolódó írásaink