Krónika

Az Everest extra magassága „megeszi az embert”

Kollár Lajos már az eltűnés napján tudta, nagy a baj

Szinte napra pontosan tíz évvel azután, hogy minden idők legjobb magyar hegymászója, Erőss Zsolt és fiatal társa, a gyöngyösi Kiss Péter meghalt valahol a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának közelében, Suhajda Szilárd egy még magasabb hegyen vesztette életét – írja a Heol.hu

Az Everest extra magassága „megeszi az embert”
Suhajda Szilárd
Fotó: Suhajda Szilárd/Facebook

„A lényeg az, hogy Szilárdnak szerdán, nepáli idő szerint délben vissza kellett volna fordulnia. Ugyanakkor megértem őt, mert hihetetlen mentális erő kell ahhoz, hogy valaki karnyújtásnyira a céltól meghozza ezt a döntést: visszafordul. Szilárd nem tette meg, és onnantól versenyt futott az idővel, mert a halálzónában nincs az a hihetetlen emberi állóképesség, amellyel ennyi időt túl lehet élni” – mondta a Heol.hu-nak Suhajda Szilárd halálhírének estéjén Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciójának alapítója.

A Mezőszemerén élő hegymászó felidézte a régi mondást is, amely szerint az öreg hegymászó a jó hegymászó. Ebben összegződik, amit Suhajda Szilárdnak tanácsolt októberben Mátraházán, amikor találkoztak: az erős és jó mászó az, aki vissza tud fordulni.  

„Nem rajongtam az ötletért, hogy oxigénpalack nélkül, egyedül nekiinduljon Szilárd. Meg is mondtam neki októberben, hozzátéve, hogy bár ő egy felkészült hegymászó, jó állóképességgel, az Everest exta magassága, a rengeteg mászó jelenléte és a lassúság »megeszi az embert«. A halálzónában nem lehet még egy kicsit menni előre. Ha idő van, vissza kell fordulni!”

Kollár Lajos felidézte azt a korábbi nyilatkozatát, amelyben arról beszélt: a halálzónában töltött három nap túlélése fizikailag lehetetlen.

„A keresők elindítását meg kell tenni, én is megtettem volna, noha reális esély már akkor sem nagyon volt, hogy élve megtalálják. A Mount Everest nem olyan, mintha az Astorián lenne rosszul valaki, és hívna egy mentőt. Oda, ahol neki nyoma veszett, nem könnyű, de legalábbis hosszadalmas feljutni. A serpák ismerik a hegyet, tudják, a saját életüket is menteniük kell ilyenkor. Amikor hallottam, hogy Szilárd szerdán délben – nepáli idő szerint – sőt, még fél kettőkor sem indult el lefelé, sajnos tudtam, hogy nagy baj van. Amikor az idő lejár, vissza kell fordulni, és pont” – tette hozzá.

Csaknem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2013. május 21-én, Kollár Lajos átélt már ilyen tragédiát. Két barátját, Erőss Zsoltot és Kiss Pétert veszítette el a Kancsendzöngán. Erőss Zsolt és Kiss Péter 2013. május 20-án érte el a Kancsendzönga csúcsát, amely a magyar hegymászás 12. nyolcezer méteres csúcsa volt. Május második fele a legjobb időpont a Himalájának ezen a részén a hegymászáshoz, így nem véletlen, hogy a Kancsendzöngán és a Mount Everesten is ekkor történt tragédia. 

„Everesten extra hideg időjárás volt ebben az évben, voltak csúcsmászások, de tizenvalahány haláleset is volt. Még egyszer mondom, megértem Szilárdot, mert elképesztő munkát tett bele, hogy elérje a célját, nem tudott visszafordulni. Mit lehet mondani most? Semmit” – zárta szomorúan Kollár Lajos.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom