Krónika
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények
Görög elnevezésből ered a jeles nap

Pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények – a Szentlélek eljövetelét, amit Jézus búcsúbeszédében megígért, az egyház alapítását és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetét. A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, így született meg az első pünkösdkor az egyház.
Az ünnep eredendően aratási hálaadás volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör lezárulta. Neve egyébként a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.