Ókori fültisztító pálcák a szemétkupacból

Csokorra való izgalmas hírről számolt be a héten az Amerikai Régészeti Intézet kiadványa, az Archaeology.org. Az első szerint izraeli régészek az Arava-sivatagban egy olyan szemétkupacot tártak fel, amely példátlan mennyiségű eldobott, sérült áruval van tele. Az egykori selyemút mentén, Petra ókori várostól egy napi járásra fekvő gödörben a Haifai Egyetem munkatársai, Guy Bar-Oz és kollégái selyemszövetdarabokat, papirusztöredékeket és pamut fültisztító pálcikákat leltek.

Utóbbiak származási helye India vagy Kína lehetett, ahol ma is nagy hagyománya van a fülápolásnak. Így például léteznek külön fültisztító szalonok, ahol a pácienseket szakértő kezekkel szabadítják meg a fülkagylóban keletkezett zsírtól és kosztól.

A csapat meglepetésére a radiokarbonos kormeghatározás a Krisztus utáni hetedik és nyolcadik századra datálta a szemétre dobott textildarabokat. Mindez azért furcsa, mert eszerint a tárgyak legalább 300 évvel azután kerülhettek a földbe, hogy az itt futó római kori utat (tudomásunk szerint) felhagyták. A szakemberek szerint a leletek a növekvő globalizáció és az iszlám térnyerése által ösztönzött, megújult kereskedelem korából származhatnak.

A Petra-közeli ponttól földrajzilag nem oly távol, a Peloponnészosz nyugati partja mentén az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa, Brigitta Eder által vezetett kutatócsoport valószínűleg rálelt az ókori történetíró, Sztrabón által is említett legendás, Poszeidón tengeristennek szentelt templomra. Mint a cikkben olvasható, Kleidi-Samikon közelében egy hatalmas szentély kőalapzata és egy nagy márvány vízmedence töredéke került elő. Brigitta Eder szerint a falszerkezet elrendezése és a terrakotta tetőcserepek arra utalnak, hogy az épületet a Kr.e. hatodik században húzták föl.

Mindezzel párhuzamosan pedig Kréta délnyugati partjainál egy odeon, azaz fedett színházi épület maradványai kerültek elő a mélyből Lissos római időkben virágzó városában. Katerina Janakakis régész és az általa irányított csapat eddig tizennégy üléssort, két boltíves oldalkamrát és a színpad egy részét tárta föl. Mint a cikkben olvasható, a település Krisztus után 365-ben egy földrengésben súlyosan megsérült, ekkor omolhatott össze az odeon is.

Az archeológus emlékeztetett, a színház nem csak a művészetnek, hanem az akkortájt megszokott módon a politikai életnek is teret adhatott. Erre számos írott példát találhatunk a történelemben - nemcsak az ó-, hanem a kora újkorból, a bizánci időszakból is.