Krónika
Járványszerűen terjed az erőszak Amerikában

Négy tinédzser meghalt és harminckettő megsebesült egy lövöldözésben, amely egy születésnapi partin tört ki az alabamai Dadeville kisvárosának táncstúdiójában múlt szombaton. Néhány héttel korábban, március 27-én, három diák és három felnőtt esett áldozatul egy ámokfutónak a Tennessee állambeli Nashville gyülekezeti általános iskolájában, mielőtt a támadóval végezni tudtak a rendőrök. Január végén pedig 72 óra leforgása alatt két mészárlást jelentettek Kaliforniából, melyekben összesen tizennyolcan vesztették életüket. Ha csak ennyi tömeges lövöldözés történt volna idén az Egyesült Államokban, az is sok lenne.
Viszont április 22-ig – ami az év 16. hetére esik és a 122. napja – idén 169 esetet regisztráltak, ebből harmincnyolcat ebben a hónapban; és tizenhatot tartanak nyilván tömeggyilkosságként, azaz olyan fegyveres bűncselekményként, amely során háromnál több embert öltek meg.
A sokkoló adatoknak ezzel azonban még nincs vége: 2023-ban 5541 ember végzetét okozták lőfegyverek. Az áldozatok között van 79 tizenegy éven aluli gyermek és 462 12–17 éves kamasz.
Nem túlzás azt álltani, hogy az erőszak járványszerűen terjed Amerikában, és legsúlyosabban a fiatalokat érinti. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) adatai szerint 2020-ban a gépjárműbaleseteket megelőzve a „gun violence”, azaz a lőfegyveres erőszak vált a gyermekek és a tizenévesek vezető halálokává. A Nemzeti Kisebbségi Egészségügyi és Egészségügyi Együttműködési Intézet kutatói is felmérték a helyzetet, és arra jutottak, hogy 2013 és 2020 között a lőfegyverrel összefüggő halálesetek száma 108,3 százalékkal nőtt az 1–19 éves fekete és 47,8 százalékkal a fehér fiatalok körében. A legnagyobb növekedés 2019 és 2020 között volt. Abban az évben a lőfegyverrel összefüggő halálesetek száma 39,2 százalékkal nőtt a fekete fiatalok körében, szemben a fehér fiatalok 16,4 százalékával.

A Gun Violence Archive gyűjtése talán még érzékletesebbé teszi az USA-t sújtó erőszakhullám mértékét. A szervezet 2013-ban jött létre és 2014-től közöl részletes statisztikákat. E szerint 2015-től 2019-ig minden évben stagnált a halálos áldozatok száma, évente nagyjából 15-15 ezer embert lőttek le. 2020-ban viszont több mint 19 500-at, a következő évben 21 ezret, tavaly pedig 20 ezret – az utóbbi három esztendőben tehát annyian haltak meg lőfegyverhasználat következtében, ahányan Sopront lakják.
Bár Joe Biden egyik kampányígérete a fegyvertartás szabályainak felülvizsgálata volt, a Fehér Ház mindeddig képtelen volt úrrá lenni a válságon. Igaz, ez nem kizárólag a szövetségi kormány hibája, hiszen az amerikai alkotmány második kiegészítése 1791-ben az alapvető jogok szintjére emelte a fegyvertartást és -viselést, ez pedig egészen abszurd helyzeteket eredményez: például egy New Orleans-i fellebbviteli bíróság nem rég alkotmányellenesnek minősítette azt a szabályozást, amely a családon belüli erőszak elkövetőit eltiltotta a fegyvertartástól. Dacára annak, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 4,5 millió nőt fenyegettek már meg az élete során fegyverrel és csaknem egymillió nőt lőtt le vagy lőtt meg a partnere.