Krónika
Legyen minden nap a Föld napja – interjú Kertész Balázzsal
A JÖN Alapítvány megalapítójával beszélgettünk a környezetvédelem fontosságáról
– Rá lehet venni az embereket a környezettudatos gondolkodásra?
– Pontosan ez volt a fő motiváció arra, hogy megalakuljon a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány (JÖN), hogy minél több olyan szemléletformáló és edukációs programot tudjunk megszervezni, ahol megérti a közönség, hogy fontos minden ember hozzájárulása a környezetünk megóvásához. Ez egy olyan folyamat, amely segít az ember és környezete kapcsolatának megértésében és segít a hozzáállás fejlesztésében.
– Miért nincs az emberekben nagyobb pánik? Hiszen már azzal is sokat tehetnénk a közvetlen környezetünkért, hogy nem dobunk el egy-egy csomagolást, szelektíven gyűjtünk stb.
– Az emberiség olyan életmódot folytat, amellyel feléli saját tartalékait. Sok ember igénytelen magára és ezáltal a környezetére is, de vagyunk akik felfogják az androgén hatású környezetkárosításban rejlő hatalmas veszélyeket és felhívjuk rá a figyelmet. Természeti értékeink, erőforrásaink kizsákmányolása nem fenntartható. A pánikhoz még túl nagy luxusban élünk. És valóban a legapróbb cselekedetek is formálják környezetünket. Az elkövetkező generációk érdekeit is figyelembe kell vennünk. Megoldásra az vezet, hogy a nem megújuló helyett a megújuló erőforrásokat kell kiaknáznunk.
– Napi szinten találkozhatunk azzal, hogy egyénileg tegyünk a környezetünkért. De mi a helyzet az iparral?
– Az ipar az emberi fejlődés része. Sajnálatos módon nem a környezetvédelem oltárán jutottunk el a Holdra sem, és ennek láthatóan most isszuk meg ennek a levét. Szerencsére az ipart már egyre szigorúbb előírások szabályozzák, főleg a fejlett országokban. A technológiai fejlődés is szerencsére az egyre kevesebb kibocsátás felé ösztönzi a gyártókat, valamint a körforgásos gazdaság megteremtése hazánkban is kiemelt cél. A fenntarthatóság pedig a magánemberektől a vállalatokig egy igazi kihívás.
– A mindennapos szokásaink is befolyásolhatják azt, hogy a bolygónk egyre rosszabb állapotban van?
– A mindennapos szokásaink a legfontosabbak. Hogyan éljük életünket, mennyire vásárolunk tudatosan, mennyi hulladékot termelünk, mennyit és hogyan utazunk, hogyan étkezünk, hogy kezeljük a környezetünket stb. A felsoroltak mind-mind károsanyag kibocsátással járnak. Mindezeket, ha összeadjuk és felszorozzuk a Föld lakosságával, elképesztően nagy számokat kapunk. Sajnos ezek a tevékenységeink közvetlen és közvetett hatással is vannak bolygónk rossz állapotára.
– A környezetvédelem elsősorban a jóléthez köthető?
– Relatív a jólét fogalma. Van, ahol a tiszta víz megléte is már jólétet tükröz. Szerintem az iskolázottság is sokat számít, vagy a természet átfogó ismerete. Főleg az, hogy megtanítsák, mennyire szükséges óvni, megőrizni a környezetünket, amiben az elkövetkezendő generációk is boldogan élhetik az életüket, fontosak ahhoz, hogy ahol élünk, az élhető maradjon. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy hogyan is bánunk a vízzel, a talajjal, a levegővel vagy az élelmiszerekkel.
– Nem lehetne minden nap a Föld napja?
– Reménykedem benne, hogy egyre több embertársam fogja figyelni és óvni azt a rendszert, melynek részeként élünk, tevékenykedünk, és talán egyszer minden nap a Föld napja lesz. Április 22-e alkalmából több szemétszedő eseménnyel készültünk, ahol a hulladékvadász, a Bibo eco lifestyle shop és a Cleaneco szervezésében ismét a Dunapartot takarítjuk.
