Értékes aranyérmék mesélnek az osztrák örökösödési háborúról

Az ásatásokat végző szakemberek szerint a területet a poroszok alakították ki 1768–1783 között a Ravelin-bástya erődítményeihez kapcsolva, ahol a régészek tömegsírokat találtak. Ezek kapcsolatban állhatnak azzal, amikor a települést a poroszok annektálták, elcsatolták az osztrák örökösödési háború során.

Ahogy arra a kutatók emlékeztetnek, az osztrák örökösödési háború egy európai konfliktus volt, amely főként Közép-Európában, Ausztria-Hollandiában, Olaszországban, az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren zajlott. Mária Terézia császárnő 1742-ben a breslaui békeszerződésben engedte át a területek nagy részét Poroszországnak. A szerződés feltételei szerint az uralkodónő a sziléziai hercegségek többségét átadta Poroszországnak, kivéve a Tescheni hercegséget, az Opava folyótól délre fekvő Troppau és Krnov kerületeket, valamint a Nysa hercegség déli régióját, amelyeket az osztrák Szilézia tartományként jelöltek ki.

A sírok feltárása során aranyérmék kerültek elő, többek között:

• az Egyesült Holland Tartományok Köztársaságának 1748-as aranydukátja,
• I. Lotaringiai István Ferenc 1750-es aranydukátja, valamint felesége,
• Habsburg Mária Terézia 1750-es félarany szuverénje.

Mindhárom érme a wrocławi Városi Múzeumba került, hogy a nagyközönség is megtekinthesse egy kiállításon, írja a HeritageDaily online tudományos portál alapján az Origo.