Krónika
A benini bronzok egy része a német Rajna-vidéken bányászott rézércből készült
Benini bronzoknak azt a több ezer műkincsből álló kollekciót nevezik, amely az egykori Benini Királyságban – a mai nigériai Edo államban – álló királyi palotából származik. A műkincseket a 19. század gyarmatosítói rabolták el, és a világ különböző műgyűjteményeibe, múzeumaiba kerültek.
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a felbecsülhetetlen értékű műalkotások számos darabja a Németország nyugati részéből származó sárgaréz manillák (karkötők) beolvasztásával készült. A manillákat a 15. századtól kezdve egész Nyugat-Afrikában fizetőeszközként használták, például a rabszolgákért fizettek velük. Sok ilyen karkötőt találtak olyan elsüllyedt hajóroncsokon, amelyeken rabszolgákat szállítottak.
A kutatók az Atlanti-óceán mélyén talált öt hajóroncsról előkerült 67 manillát vizsgáltak meg. Mint kiderült, a manillák a 16–19. századból származtak.
A Tobias Skowronek német tudós által vezetett kutatás a manillák ólomizotópjainak vizsgálata alapján állapította meg, hogy Németországból származott az anyaguk. A benini bronzok az elnevezésük ellenére többségükben sárgarézből készültek. Anyaguk főként rezet és cinket, továbbá kisebb mennyiségben ólmot, ónt és más elemeket is tartalmaz. A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy a bronzokhoz a manillák anyagát használták fel, de az csak most igazolódott, hogy a karkötők nagy része a Köln környékén bányászott rézércből készült.
