„Sírnak” a stresszes növények

Rendkívül érdekes cikk jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben. Mint a Cell című lap nyomán idézett cikkben olvasható, kutatók mikrofonokat állítottak néhány növény mellé, és meglepő dolgokat fedeztek föl. Így például kiderült, hogy az érintettek egyáltalán nem szenvednek csendben, ha például nem kapnak elegendő vizet.

Lilach Hadany és kollégái az izraeli Tel-Aviv Egyetemen dohányt (Nicotiana tabacum) és paradicsomot (Solanum lycopersicum) helyeztek el mikrofonokkal felszerelt kis dobozokba. Az érzékeny eszközök felfogtak minden, a növények által keltett zajt, még akkor is, ha a kutatók a saját fülükkel nem is érzékelték azokat. A zajok különösen szembetűnőek voltak azoknál, amelyeket vízhiány sújtott, vagy a közelmúltban levágták valamelyik águkat. Lilach Hadany szerint a hang egy egész kicsit a pattogatott kukorica létrejöttére hasonlít, amikor a szemek rövid pattanás keretében nyílnak szét.

A növényeknek természetesen nincs hangszalagja vagy tüdeje, így Hadany szerint a zajkibocsátásért az úgynevezett xilém felel. Utóbbiak azok a csövek, amelyek vizet és tápanyagokat szállítanak a gyökereiktől a szárakig és a levelekig. A xilémben lévő vizet a felületi feszültség tartja össze, akárcsak a szívószálban. Amikor e csőben egy légbuborék képződik vagy eltörik, kis pukkanó hangot hallathatunk - s mivel a buborékképződés nagyobb valószínűséggel fordul elő az aszály okozta stressz során, ez keltheti a zajokat.

A szomjas és vágott növények óránként durván harmincöt hangot adnak ki, míg jól tartott társaik pusztán egyet.

Korábban Hadany csapata azt is tanulmányozta, hogy a növények képesek-e úgymond „hallani”. Észrevették, hogy a tengerparti ligetszépe (Oenothera drummondii) édesebb nektárt bocsát ki, amikor egy repülő méh döngésének van kitéve.