Nem sikerült érzékenyíteni az osztrák társadalmat a romák iránt

Ausztriában sincs kolbászból a kerítés a kisebbségeknek – egy mondatban talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni annak a kerekasztal-beszélgetésnek a lényegét, melyet a parlamentben tartottak szerdán Bécsben. Mint az Osztrák Közszolgálati Rádió (ORF) csütörtöki tudósításából kiderül, a tanácskozáson a pártok és a népcsoportok képviselői foglaltak állást a kisebbségeket érintő aktuális kérdésekben.

A fórumot immár másodszorra hívta össze Wolfgang Sobotka (ÖVP), a képviselőház (Nationalrat) elnöke. A cél, hogy a hat kisebbség (burgenlandi és bécsi magyar, burgenlandi horvát és roma, karintiai szlovén, bécsi cseh és szlovák) képviselőitől direkt visszajelzést kapjanak a politikusok. Az egyeztető fórumon két friss tanulmány is beszédtémát szolgáltatott. Az egyik a roma népcsoport társadalmi helyzetéről adott keresztmetszetet, Ausztria ugyanis korábban vállalta, hogy stratégiát alkot az érintettek társadalmi bevonásának segítésére.
Az anyag egyebek mellett kimutatta, hogy noha a romák képviselőit sikerült erősebben bevonni a róluk is szóló döntések meghozatalába, a népcsoport tagjai iránt érzett ellenségesség mélyen gyökerezik a társadalomban. A tanulmány szerint a megkérdezettek csaknem fele inkább elhallgatná származását, ezért a hátrányok következetes leépítésére és az emberek további érzékenyítésére van szükség a témában.

A másik dokumentumot a karintiai szlovén népcsoportról készítették. Ez kimutatta, hogy a nyelvhasználat nem a használók „kiöregedése“ hanem a nagyfokú elvándorlás miatt szorul vissza. A negatív folyamatok megfékezésére a szlovén nyelvű digitális kommunikációs csatornák bővítése jelenthet megoldást.

Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke – aki helyettesével, Király Andreával együtt vett részt az eseményen – hozzászólásában rámutatott, nemzettestvéreink esetében a töredezett oktatási kínálat jelent nagy kihívást. A különböző tartományokban és a fővárosban eltérő szinteken folyik az anyanyelvi képzés.

Somogyi Attila hozzátette, egyre jobban érezhető a pedagógushiány, amit tovább ront, hogy felsőfokú magyar képzés csak egy intézményben érhető el.