Leleplezték a müonok a kínai városfal titkait

Nagy hullámokat vetett a év elején a nemzetközi sajtóban, hogy a müonszkennelés révén ismeretlen alagutakat fedeztek föl a gízai Nagy-piramisban. A nagy lelkesedésben ugyanakkor elsikkadt, hogy ugyan ezzel a technikával a kínai Xi'an csaknem hatszázötven esztendős falainak egy részét is átvizsgálták a helyi tudósok.

A müonok olyanok, mint az elektronok, csak „kissé” nehezebbek. Az egész bolygóra záporoznak, amikor a kozmikus sugarak belépnek a légkörbe. Bár a müonok mélyen bejuthatnak a földbe és a kőbe, szétszóródnak vagy elnyelődnek attól függően, hogy milyen anyaggal találkoznak. Az áthaladók megszámlálása azonban hasznossá teszi őket, hiszen így felfedezhetők a szemünk elől rejtett szerkezetek.

Mint a Science News korábbi tudósításából kiderül, Xi'an tizenkét méter magas és tizennyolc méter vastag téglasáncai szinte egész történetük során sikerrel verték vissza az emberek támadásait – ám az idővel már kevéssé tudtak megbirkózni. Így érthető, ha a szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy a szerkezet összességében milyen állapotban leledzik, de erre korábban legfeljebb csak roncsolás – azaz bontás – révén tudtak volna feleletet kapni.

Utóbbi problémát oldotta meg a szubatomi részecskéket figyelő úgynevezett müonszkennelés, melynek Xi'an-ban elért eredményeiről a Journal of Applied Physics folyóiratban számoltak be a tudósok. A felderítés a belső sűrűség ingadozásait egyméteres léptékben mutatta ki. Zhiyi Liu, a kínai Lanzhou Egyetem atomfizikusa szerint az érzékelt anomáliák idővel veszélyessé váló építészeti hibák, eddig nem ismert belső szerkezetek, esetleg eldugott kincsek is lehetnek.