Nem csak a világpolitikát kavarta föl az Északi Áramlat kilyukasztása

Tavaly szeptemberben négy robbanássorozat szakította föl a Balti-tengeren az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat–1 és –2 gázvezeték burkolatát. A dániai Bornholm-sziget közelében történt szabotázs nyomán több mint százezer tonna, rendkívül káros metán került a légkörbe – s ha ez még nem lenne elegendő, egy friss kutatás kiderítette, a szabotázs elképesztő mennyiségű, eddig a tenger fenekén pihenő káros anyagot is fölkavart – írta meg csütörtökön a világ egyik legrangosabb folyóirata, a Nature.

Mint a cikkben olvasható, a dániai Aarhusi Egyetem Hans Sanderson kutató vezette csoportja már az esemény után nem sokkal arra hívta föl a figyelmet, hogy a térségben a II. világháború során nagyon súlyos harcok folytak, így a lökéshullámok rengeteg, az egészségre és a környezetre különösen veszélyes anyagot – például arzént, ólmot és mustárgázt – szabadítottak föl.

Sanderson és kollégái modelljeik révén kimutatták, hogy a körülbelül hetven méter mélyen történt robbanások összesen negyedmillió tonna hordalékot mozgattak meg. Mint kiderült, Az Északi Áramlat–1. pusztulása során feldobott üledék kilencvenöt és ötvenhárom méter közötti mélységben tizenöt napon át tartalmazott a biztonsági küszöbértéket átlépő szennyeződéseket, míg az Északi Áramlat–2. esetében ez az arány harmincnégy nap volt.

A gyanú szerint az ukránok által elkövetett szabotázsok összesen tizenegy köbkilométernyi tengervizet szennyeztek be több mint egy hónapon át. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, a Tátrában a legzordabb időszakban sem haladja meg a hó összmennyisége a két-három köbkilométert.