Krónika
Nevezetes tőrdöfések, a lánchídi csata és a labancmentes Erdély
Hogy mi minden történt március idusán!
Kr. e. 44-ben ezen a napon a szenátorok egy csoportja, akik magukat Liberatoresnek nevezték, több tucat tőrdöféssel megölték Caesart, aki Pompeius szobránál lehelte ki a lelkét. Tettüket zsarnokölésnek, a köztársaság zsarnoktól való megszabadításának nevezték, nem gyilkosságnak.
1849-ben a forradalom évfordulóján Bem József kiűzte az osztrák erőket Erdélyből.
1939-ben ezen a napon vonultak be a németek Prágába, létrehozva a Cseh–Morva Protektorátust.
1948. március 15-én adták át először a Kossuth-díjakat.
1971-es ünnepen a rendőrség feloszlatta a Petőfi-szobornál tüntető tömeget, többeket bíróság elé állítottak, egy év fegyházra ítélték például Katona Kálmán későbbi közlekedési és hírközlési minisztert. Egy év múlva ugyancsak a rendőrség verte szét ugyanitt a tüntetést.
1986-ban ezen a napon volt a lánchídi csata: a Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntetett a Belvárosban, a rendőrség erőszakkal lépett fel, több személyt elfogtak, előállítottak. A demokratikus ellenzék lapja, a szamizdatként megjelenő Beszélő így számolt be az eseményről: „Az Október 6. utcát lezárják előlünk, csak a József Attila utcán haladhatunk a Duna felé. Kiérünk a Roosevelt térre. A teret a BM körül mindenütt lezárták. Az élen azt mondják, és lehetséges, hogy az információ Nagy Imrétől ered: a hídon nyugodtan átmehetünk. A híd üres. Az úttesten és a járdán halad az időközben erősen megfogyatkozott tömeg. A budai hídfőhöz közeledve vesszük észre a rendőrkordont a túloldalon. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel, és az egész Clark Ádám teret lezárta. (…) A menet megáll. Fordulnánk vissza, de a pesti oldalon is motoros rendőrök zárják le a hidat. Hát persze! Harapófogóba kerültünk (...) Jó néhányan igazoltatás nélkül jutnak át a kordonon, nyilván a beépített káderek. A járda két szélén rendőroszlop indul meg, és szedik össze a személyiket. Utána mehetünk, csak a rendőrsorfal között át, egyesével. (…) Gumibotok sújtanak le arra, akinek nem tetszik a képe, néhányunkat pedig azért verik el, mert nincs mit odaadniuk, hisz már délben elvették a személyit tőlük. Kifejezetten utaznak a hosszúhajúakra, durván becsmérlik őket. Látom, ahogy leérek a hídról, hogy két rendőr magával hurcol egy fiút a híd alatti átjáróba, és ott kegyetlenül ütlegelik, amíg a földre nem terül”.
