Krónika
Római kori, Julius Caesar által használt tüskés akadály maradványaira bukkantak Németországban
Ezt a területet már a 19. század vége óta kutatják a régészek
Páratlan ősi leletre bukkantak Németországban régészek: egy ezüstbánya közelében római kori, Julius Caesar által használt tüskés akadály maradványait találták meg – írta meg a hvg.hu.
Mint a portál a Live Science alapján írja, az időszámításunk előtt 52-ben a római hadvezér egy leleményes árok- és cövekrendszerrel próbálta megvédeni a katonáit a gallok támadásaitól. A most tett példátlan felfedezés két, napjainkban már német város, Bonn és Mainz között félúton, Bad Ems területén, az egykori Római Birodalom északi határánál tették.
Ezt a területet már a 19. század vége óta kutatják a régészek, és korábban is több érdekes felfedezéssel szolgált. Korai ásatások már fényt derítettek feldolgozott ezüstércre, falalapokra és fémsalakra is, amiből a kutatók azt hitték, hogy az időszámításunk utáni második évszázad eleji olvasztóüzem maradványai lehetnek.
Egy 2016-os felfedezés azonban rávilágított, hogy a helyszín egy nyolchektáros, római kori tábornak adhatott otthont egykoron. Megtalálták 40 darab faalapú őrtorony maradványait is.
Egy Frederic Auth által vezetett csapat most a Blöskopf hegy talajában fedezett fel fatüskéket, két kilométerre az első ilyen helyszíntől. A kutatók találtak egy időszámításunk előtt 43-ra datálható érmét is, mely bizonyíték lehet arra, hogy ez a két erőd megelőzte a Krisztus után 110-ben épített, „limes” névre keresztelt erődítményt.
A tüskés védelemről Caesar már A gall háború című feljegyzéseiben is írt, bár a Bad Ems-nél lévő erődök felállítása idején már nem élt. A célja ezzel a megoldással az volt, hogy a tábort a lehető legkevesebb katona védje. Ennek érdekében nagyon vastag faágakat vágott le, élesre hegyezte őket, majd rögzítette őket árkokban, és végül ágakkal és gallyakkal borította be az egészet. Aki egy ilyenre rálépett, könnyen egy hegyes karón találhatta magát.
A Live Science azonban hozzáfűzte, hogy a Bad Ems-erődök esetében továbbra is sok a nyitott kérdés: a nagyobb például sosem készült el, és végül mindkettőt szándékosan leégették néhány évvel az építésüket követően – olvasható a portálon.
