Krónika
Konzervatív figyelmeztetés az Európai Bizottságnak
Jobboldali intézményvezetők tiltakoztak az elfogult jelentések miatt
Több, a konzervatív oldalhoz sorolt intézet határozott hangvételű levélben nehezményezte az Európai Bizottságnál, hogy a hazánkról szóló jogállamisági jelentés elkészítésénél teljesen figyelmen kívül hagyták a véleményüket. Felhívták a testület figyelmét arra a sajnálatos körülményre is, hogy az úgynevezett országlátogatást egy köztudottan elfogult ügyvéd, Magyar Gábor vezette. Lapunk az elmúlt évek során számos alkalommal foglalkozott azzal az uniós gyakorlattal, amely oda vezetett, hogy Magyarország vonatkozásában többnyire csak külföldről finanszírozott civil szervezetek álláspontját veszik figyelembe a beszámoló készítői, akik így teljesen torz képet festenek hazánkról – írja a magyarnemzet.hu.
Önkényes, elfogult és diszkriminatív az Európai Bizottság megbízásából készült jogállamisági jelentés Magyarországról szóló fejezete. Erre több jobboldali, konzervatív elemzőközpont vezetője hívta fel a bizottság figyelmét egy meglehetősen határozott hangvételű levélben.
A Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezetői, Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati igazgatója, valamint Faragó Csaba és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője és jogi szakértője által jegyzett dokumentumban az áll, hogy bár számos magyar kutatóintézetet és NGO-t (nem kormányzati szervezetet) is meghallgattak, a kereszténység és a nemzeti szuverenitás talaján álló szervezetek véleményét és megfigyeléseit gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A levél aláírói hangsúlyozták: ugyanez történt az elmúlt három évben a jelentés korábbi változatainak esetében is.
Az aláírók meggyőződése szerint a módszertani és a strukturális hibákból arra lehet következtetni, hogy előre eldöntötték, mi legyen a hazánkról szóló jogállamisági jelentések konklúziója.
„Az Európai Bizottság neki tetsző módon választja ki a különböző véleményeket, ami arra utal, hogy egyes szervezeteket csak azért kérdeznek meg, hogy kipipálhassák ezt a részét is a procedúrának, s a gondos körültekintés látszatát keltsék” – fogalmaztak a levélben. A dokumentum aláírói kitértek arra is, hogy a jelentéshez anyagot gyűjtő brüsszeli küldöttség vezetésével megbízott Magyar Gábor rendszeresen elfogult bírálatokat fogalmaz meg a kormánnyal szemben, ami miatt összeférhetetlenséget vélelmeznek az ügyvéd látogatásvezetői tevékenysége kapcsán.
Mint felidézték, Magyar egy néhány évvel ezelőtti interjúban arról beszélt, hogy csak azért fontolgatta az ügyvédi praxisa felszámolását, mert úgy ítélte meg, hogy ez a lépés is a kormány legitimitását gyengítené. „Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak" – fogalmazott Magyar Gábor 2017 októberében a Magyar Ügyvéd nevű blognak.
A pandémia óta egyébként a jelentés elkészítéséhez szükséges országlátogatás gyakorlatilag a mai napig videókonferenciákon tartott beszélgetésekben merül ki.
Magyar Gábor pályájával, ügyeivel a Magyar Nemzet már több terjedelmes írásban is foglalkozott, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a jogász személyében tulajdonképpen a Soros-hálózat egyik tagja került Brüsszelben kulcspozícióba a magyarországi jogállamiság helyzetének megítélése kapcsán.
Ezt támasztja alá egy korábban készült életrajz, amely szerint Magyar Gábor 1995-ben elvégezte New Yorkban a Soros György amerikai spekuláns által támogatott New School for Social Research „Demokrácia és sokszínűség” programját, később pedig – magyar jogászdiplomájának megszerzése után – a londoni székhelyű Fair Trials International jogi szakértői tanácsadó testületének tagja volt. Utóbbit szintén támogatta Soros György alapítványa, az Open Society Foundations.
Magyar Gábor 2017-ben állt munkába az Európai Bizottságnál, közelebbről a jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztályon. Egyes információk szerint Magyar már részt vett a 2018-as magyar választás előtt megjelent országjelentés elkészítésében is, az igazságszolgáltatás és az ügyészség helyzetét vizsgálva. A tavalyi hazai országgyűlési voksolás előtt ismét felmerült Magyar Gábor szerepvállalása, akkor a hazánkról készülő, 2021-es jogállamisági jelentés előkészítő delegációjának kapcsolattartójaként emlegették. Híradások szerint ő állította össze például azoknak a magyarországi civil szervezeteknek a listáját, amelyekkel az Európai Bizottság konzultált a hazai jogállamiság helyzetét firtató dokumentum elkészültekor. De ő volt a szakértője a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti, jogállamiságinak nevezett eljárásnak is. Az uniós jelentések rendre elmarasztalták hazánkat.
A Magyar Nemzet a közelmúltban sokrészes cikksorozatban – az úgynevezett SorosLeaks-ben – számolt be arról, hogy a szóban forgó, többségükben külföldről finanszírozott NGO-k miként, milyen eszközöket használva festenek torz képet hazánkról.
Az Amnesty International egykori magyarországi igazgatója, Jeney Orsolya egy magánbeszélgetésen egyebek mellett például kijelentette: ha kiadtak egy jelentést, akkor az újságírók bizalmának elnyerése érdekében meg is etették őket. A Soros-közeli civil szervezeteket finanszírozó Open Society Foundations volt magyarországi vezetője, Andrej Nosko a hazánkról festett torz kép egyik okaként azt említette, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban romlott, az újságírók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, és mivel nem tudnak magyarul, csak másodlagos forrásokra támaszkodnak.
Nosko szerint ez oda vezetett, hogy Lengyelországot és Magyarországot valós érvek nélkül lehet ostorozni. Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.
Sokat elárul a brüsszeli mechanizmusokról a cikksorozatban ugyancsak szereplő Dalibor Rohac véleménye is. Az American Enterprise Institute munkatársa úgy fogalmazott: ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit az unió akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – hangoztatta.
