Krónika
Csatatérkép a tenger mélyéről
Kegyetlen csatatér volt a Britannia és Írország között húzódó tengerrész az első és a második világháború idején. Mint az Amerikai Régészeti Intézet Archeology című folyóiratában olvasható, 1914 és 1917 között legkevesebb 40 860 embert és 5 696 hajót nyeltek el a habok a német támadások nyomán. Utalnak arra is, az utolsó előtti háborús évben az Egyesült Királyságban mindössze hat hétre elegendő élelem maradt, így létfontosságú volt a konvojok folyamatos érkezése.
A második világháború idején gyakorlatileg mindez megismétlődött, s újabb ezrek vesztek oda emberben és hajóban egyaránt.
Mint a cikkből kiderül, egy közelmúltban végzett kiterjedt régészeti kutatás új információkat tárt fel e több ezer hajóról, amelyeknek történetét korábban helytelenül vagy hiányosan rögzítették a szakemberek. E „holt vasaknak” a tengerfenékre gyakorolt fizikai hatása nemcsak a régészek, kincskeresők és hadtörténészek számára tartogat tanulságokat és újdonságokat, hanem például a megújuló energia előállításához szükséges építmények felállítását célzó vállalkozások vezetőinek és a tudósoknak is.
Az Archeology megjegyzi, 2012 és 2021 között Michael Roberts óceánkutató és a Bangori Egyetem csapata az úgynevezett többsugaras szonár segítségével hétezerötszáz négyzetmérföldnyi területet vizsgált át az Ír-tenger fenekén. A kollektíva e szűk területen 273 roncsra bukkant, melyek között teherhajók és tengeralattjárók épp úgy akadtak, mint egyszerű halászcsónakok vagy komolyabb tankerek.
Mint utóbb kiderült, az így lelt hajóknak csak csekély része szerepelt a nyilvántartásokban. Az már szinte csak hab a tortán, hogy kiderült, az addig hitt három helyett valójában kilenc búvárhajót süllyesztettek el a telepített tengeri aknák az Egyesült Királyság partjai előtt a második világháború idején.
A térkép természetesen felkeltette a kincskeresők fantáziáját is, így nem lehet azon csodálkozni, hogy a brit bulvármédia inkább ezt az aspektust emelte ki a kutatásból. A privát fórumok némelyikén már beindult a fantáziálás arról, hogy miként lehetne hozzájutni a mélyben lévő vélt vagy valós értékekhez.
A lap zárszavában megjegyzi, az elmerült hajók hatalmas mennyiségű információt (is) szolgáltatnak azoknak a cégeknek, amelyek olyan tengerfenék-szakaszokat keresnek, melyek elég stabilak a szélerőművek felállításához.
