Krónika

A tojáshéjtól a pénzekig bármi jöhet

Hajdani rántották maradványai

Izrael földje dúskál a régészeti kincsekben. A közelmúltban például Yoav Lerer, az Izraeli Régiségügyi Hatóság régésze egy negyvennégy aranyérméből álló kollekciót fedezett fel egy falba rejtve. De korábban előkerült pár strucctojás is, amely azt jelzi, az ott élő népek sem vetették meg a rántottát.

A tojáshéjtól a pénzekig bármi jöhet
VI. Ptolemaiosz Philometor (Kr.e. 186–145) hellenisztikus egyiptomi király pénzei egy fadobozban maradtak fenn a Júdeai-sivatagban
Fotó: FP/Menahem Kahana

Az eltemetett kincsek kedvelőinek érdemes figyelemmel kísérni az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) honlapját. A digitális kikötő egyik legutóbbi híre, hogy Yoav Lerer, a szervezet régésze egy negyvennégy aranyérméből álló kollekciót fedezett föl egy feltáráson egy romos épület falában. A pénzeket a hetedik századi bizánci uralkodók, Phókasz (602-610) és Hérakleiosz (610-641) uralkodása alatt verték. Utóbbi egyébként a császárság egyik legnagyobb alakja volt – így a tudósok őt tartják a középkori állam megteremtőjének, aki reformjai révén csaknem nyolcszáz évvel, 1463-ig hosszabbította meg az állam történetét.

Gabriela Bijovsky a leletekkel
Gabriela Bijovsky a leletekkel
Fotó: IAA/Yaniv Berman

Az előkerült solidusok voltak a bizánciak fő fizetőeszközei. Értékállóságukat két tulajdonsága biztosította – egyrészt állandó, egyhatod uncia súlyú tömege és a huszonnégy karátos arany, melyből előállították. Gabriela Bijovsky, az IAA numizmatikusa szerint az érmeket egyébként valószínűleg Konstantinápolyban, a Bizánci Birodalom fővárosában verték.

Yoav lerer archeológus szerint az érméket azért rejthették el, mert a térség 634 után a muzulmán hódítás hatókörébe került. Szerinte mindez felfogható úgy is, mint a keresztény lakosok félelmét tükröző cselekedet attól, hogy muszlim seregek közvetlenül megszállják a várost.

A nyitóképen szereplő tizenöt ezüst érme szintén Izrael földjéből, a Júdeai-sivatagban került el. A pénzeket VI. Ptolemaiosz, Philometor (Kr. e. 186–145) hellenisztikus egyiptomi uralkodó idején verték. A király a makkabeusok felkelését megelőzően uralkodó IV. Antiokhosz szeleukida király (Kr. e. 175–164) kortársa volt. Magukat az érmeket egy fadobozban, a Holt-tengerre néző Murabat-barlang egyik ásatási helyén találták meg az IAA szakemberei.

Antik és demonstrációs strucctojások egy izraeli ásatáson
Antik és demonstrációs strucctojások egy izraeli ásatáson
Fotó: AFP/Gil Cohen-Magen

De természetesen nemcsak arany- és ezüstkincseket rejteget a föld, hanem olykor egészen furcsa meglepetésekkel is szolgál. Így például nemrégiben strucctojásokra bukkantak az IAA régészei Nitzana közelében, az izraeli-egyiptomi határ mentén. A több mint négyezer esztendős maradványok azt jelzik, a térség népei sem vetették meg a rántottát.

Kapcsolódó írásaink