Krónika

Pontosították a balzsamozás receptjeit

Bár kétségtelenül haladtak, de sokra mégsem mentek eddig a tudósok a balzsamozás titkainak felfedésében. Az ókori szövegek ugyanis gyakorta csak annyit írtak: végy ennyi meg annyi olajat – de hogy pontosan milyent, azt már általában nem részletezték.

Pontosították a balzsamozás receptjeit
Mintegy 2500 esztendős szarkofágok Saqqara városában egy ásatás helyszínén
Fotó: NurPhoto via AFP/Ziad Ahmed

A 2500 éves szakkarai balzsamozóműhelyben talált címkés edények leplezték le az az ókori egyiptomi múmiák elkészítéséhez használt növényi és állati kivonatok titkait - írta meg a világ legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature. Mint a cikkben olvasható, a termékek közül számos több száz, sőt több ezer kilométerről érkezett a Nílus partjára. Az edények tartalmának legmodernebb elemzése gyanták és más anyagok összetett keverékeit azonosította, amelyek egy része olyan növényekből származik, amelyek Délkelet-Ázsiában honosak.

Korábban a balzsamozási folyamatokba két fő forrásból nyílt betekintése a kutatóknak, amikből az egyik a történelmi szövegek, a másik a múmiák kémiai elemzése volt. Ám ezeknek az információknak az összekapcsolása nehéznek bizonyult – hangoztatta a hír kapcsán a Nature-nak Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem régésze. A szakember utalt rá, lehet, hogy volt valami konkrét neve az adott terméknek, de az a hieroglifákon úgy csapódott le, hogy „olaj vagy gyanta”. Így pedig eléggé nehéz dolgozni – fogalmazott.

A korábban említett szakkarai műhelyben a régészek több tucat olyan kerámiaedényt fedeztek fel, amelyeket a balzsamozási folyamat során használtak, sőt, a döntő részükre rá is volt írva, mit tartalmaznak.

Az ellenőrzést egy német-egyiptomi csapat végezte el. Mint kiviláglott, az edények valóban a kelet-mediterrán régióban termő borókabokrok, ciprus- és cédrusfák kivonatait tartalmazták. De előkerült a Holt-tengerből származó bitumen, állati zsírok és méhviasz is.

A tudósok azonban két meglepő összetevőt is azonosítottak – így egy gyantát, amely Ázsia és Afrika esőerdőiben növő kanárium fákból származik és egy másik dammar névre hallgató terméket, amely Dél-India, Srí Lanka és Délkelet-Ázsia trópusi erdőiben található Shorea fákból ered.

Egyiptom erőforrásszegény volt sok gyantatartalmú anyag tekintetében, ezért azokat távoli birodalmakból szereztek be – mondta a lapnak Carl Heron, a londoni British Museum régésze.

Egyébként az ókori balzsamozók némely anyagot azért használtak, hogy a feldolgozott halottnak kellemes legyen az illata. A termék ezen tulajdonságát gondosan rá is írták arra az edényre, mely e célt szolgált – így valójában ezek az apró információk segítettek leleplezni a titkukat.

Kapcsolódó írásaink

Rekonstruálták II. Ramszesz arcát

ĀAz uralkodó múmiáját 1881-ben fedezték fel Luxor közelében, a maradványokat jelenleg a kairói Egyiptomi Civilizáció Múzeumában őrzik